Egészség
Piros szem? Lehet, hogy a vesénk kér segítséget
Mit árul el a makacs szem alatti duzzanat és a visszatérő vörösség?
Amikor reggel a tükör előtt állva megint azt látjuk, hogy a szem alatti bőr puffadtabb a kelleténél, muszáj elgondolkoznunk a miértről. Egy korrektor még talán elfedi, de könnyen lehetséges, hogy a szemünk a vesénk felől szeretne üzenetet küldeni. A krónikus vesebetegség világszerte emberek százmillióit érinti, a betegek akár 90%-a pedig nem is tud róla, éppen ezért különösen értékesek azok a jelek, amelyeket a szemünk időben megmutat.
A legtipikusabb „optikai vészjelzés” a tartós, főként reggel feltűnő periorbitális duzzanat. Ennek hátterében gyakran fehérjevizelés áll, ha sérül a vese szűrőrendszere, a fehérje a vizeletbe kerül, a folyadék pedig visszamarad a szövetekben, márpedig a szemhéj finom bőre erre azonnal „rákészül”. A nefrotikus szindróma klasszikus kísérőjele a „pufók” szem, sokszor bokadagadással együtt. Ha a duzzanat makacsul fennáll, az már régen nem pusztán esztétikai kérdés.
A „piros szem” sem mindig a rendszeres képernyő nézésnek köszönhető. A magas vérnyomás – a vesebaj egyik fő oka és következménye – a retina ereit is átrendezi. Beszűkülő artériák, apró vérzések, kemény exszudátumok, vattapamacs-szerű elváltozások, súlyos esetben a látóidegfő duzzanata (papillaödéma) jelenhet meg. A szemfehéren hirtelen feltűnő, éles szélű piros folt (subconjunctivalis vérzés) szintén gyakoribb hipertóniásoknál. Ha ez újra és újra visszatér, itt az idő a vérnyomás és a vesefunkció ellenőrzésére.
A homályos látás különösen gyanús, ha cukorbetegséggel is társul. Széleskörben elvégzett populációs adatok szerint a diabéteszes retinopátia és a krónikus vesebetegség gyakran jár kéz a kézben. Egy 62 217 fős vizsgálatban a CKD-ben szenvedők 21%-ánál találtak retinopátiát, és fordítva is jelentős volt az átfedés. Vagyis amit a szemfenék mutat, gyakran a vese állapotának tükre is.
A száraz, viszkető szem hátterében sem mindig a fűtési szezon áll. A krónikus vesebetegséghez társuló urémiás viszketés gyakori és kínzó. A dialízisben élők körében a szemfelszín-szárazság is gyakoribb, noha a kutatások részletei nem mindenben egységesek. Ha a „homok a szemben” érzés hosszan tart, érdemes vesefunkciót is ellenőriztetni és ne csak a műkönnyre bízzuk a megoldást.
Van egy kevésbé látványos, mégis beszédes jel is, ez pedig a kötőhártya feltűnő sápadtsága. A károsodott vese kevesebb eritropoetint termel, emiatt vérszegénység alakulhat ki, ezt a szem belső felszínének halvány árnyalata gyakran hűen jelzi. Klinikai tapasztalat szerint a conjunctivális sápadtság önmagában is jó ok egy hemoglobin-vizsgálatra.
Mit tegyünk, ha több jel is stimmel? Három gyors, életmentő lépés kell, hogy mielőbb következzen. Rendszeres vérnyomásmérés, egy egyszerű vizelet-albumin/kreatinin arány (ACR) a fehérjevizelés kimutatására, valamint vérvétel kreatininnel és eGFR-rel a vesefunkció becslésére. Ha cukorbeteg vagy hipertóniás, kérjen éves, pupillatágításos szemfenékvizsgálatot is. Ne felejtsük, a szemünk nemcsak a látásért felel, a vesénk állapotáról is „beszél”.
A reggeli tükörkép tehát több mint esztétika. A szem körüli makacs duzzanat, a vissza-visszatérő „piros szem”, a homályos látás, a szárazság és a feltűnő sápadtság mind olyan jelzés, amelyet nem érdemes vállrándítással elintézni. A jó hír az, hogy a vesekárosodás sokszor lassítható és ha időben észrevesszük gyógyítható, amihez a szemünk nap mint nap diszkréten jelez számunkra.
