Egészség
A szívinfarktus akár fertőző betegség is lehet
Áttörés a szívbetegségek kutatásában
A frissen közzétett kutatás szerint egy fertőzés válthatja ki a szívinfarktust. A szakemberek fejlett vizsgálati módszerekkel kimutatták, hogy a koszorúér-betegség során az érelmeszesedéses plakkok belsejében – a koleszterin mellett – évek vagy akár évtizedek alatt kialakult, baktériumokból álló tünetmentes biofilm is jelen lehet. Az ebben megbúvó „alvó” baktériumokat sem az immunrendszer, sem az antibiotikumok nem érik el, mert a biofilm védőburkán ezek nem tudnak áthatolni.
Fertőzés vagy vírus is „felébresztheti” a baktériumokat
Egy vírusfertőzés vagy más külső hatás aktiválhatja a biofilmet, a baktériumok szaporodni kezdenek, és gyulladásos folyamatot indítanak el. Ez a gyulladás megrepesztheti az érfalban lévő plakk rostos „kupakját”, ami vérrögképződéshez, majd szívinfarktushoz vezethet.
Pekka Karhunen professzor, a kutatás vezetője elmondta:
„Eddig úgy gondoltuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának elsődleges kiváltója az oxidált LDL (az ún. ‘rossz’ koleszterin), amit a szervezet idegen anyagként ismer fel.”
„A baktériumok szerepe régóta gyanítható volt a koszorúér-betegségben, de közvetlen, egyértelmű bizonyíték eddig nem állt rendelkezésre. A mi tanulmányunk többféle szájüregi baktérium DNS-ét mutatta ki az érelmeszesedéses plakkokban.”
A bizonyíték: baktériumok és biofilm a szíverekben
A kutatók speciális antitesteket fejlesztettek ki a kimutatott baktériumok ellen, és ezzel meglepő biofilmszerkezeteket fedeztek fel az artériák falában. A szívinfarktusos esetekben a biofilmből kiszabaduló baktériumokat is azonosították. Az immunrendszer ezekre reagálva gyulladást indított el, amely megrepesztette a plakkot, és így váltotta ki a rohamot.
A felfedezés új lehetőségeket kínál:
-
új diagnosztikai módszerek fejlesztésére,
-
hatékonyabb kezelések kidolgozására,
-
sőt, a jövőben akár védőoltás is kifejleszthető lehet a szívroham megelőzésére.
Nemzetközi együttműködés, erős magyar vonatkozással
A kutatást a Tamperei és Oului Egyetem, a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet, valamint az Oxfordi Egyetem kutatói végezték. A szövetminták hirtelen szívhalálban elhunyt személyektől, illetve érelmeszesedéssel műtétre kerülő betegektől származtak.
A projekt része volt egy 11 országot összefogó EU-s finanszírozású kardiovaszkuláris kutatási programnak. Emellett jelentős támogatást nyújtott a Finn Szívrendszeri Kutatási Alapítvány, valamint a Jane és Aatos Erkko Alapítvány is.
