Egészség

A dallamtapadás titka

Nekimentek az ELTE kutatói a titoknak

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle - írja a felvidéki Új Szó.

A dallamtapadás titka
Nem a fül, az agy a felelős
Fotó: AFP/DPA/Sebastian Gollnow

A dallamtapadás jelensége többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével - írja vasárnapi cikkében a pozsonyi Új Szó.

Mint az anyagból kiderült, a BME és az ELTE-PPK kutatói azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a jelenség.

A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik.

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal, vagy dúdolnak), amikor egy zene jár a fejükben.

Kapcsolódó írásaink