Gyógyszer, ami csökkentheti az áttétképződést

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók szerint a mechanizmus felfedezése támogatni fogja a folyamatban lévő klinikai vizsgálatokat, és elvezethet az aszpirin specifikus alkalmazásához a fogékony ráktípusok terjedésének megakadályozására, valamint hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztéséhez a rákáttétek megelőzésére.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az aszpirin egyes embereknél súlyos mellékhatásokat okozhat, és klinikai vizsgálatok folynak annak meghatározására, hogyan lehet biztonságosan és hatékonyan használni a rák terjedésének megelőzése érdekében, ezért az embereknek konzultálniuk kell orvosukkal, mielőtt elkezdenék szedni.

Rákos betegeken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál, akik naponta alacsony dózisú aszpirint szednek, bizonyos rákos megbetegedések, például mell-, bél- és prosztatarák terjedése csökken. Azonban eddig nem volt világos, hogyan akadályozhatja meg az aszpirin az áttétek kialakulását.

Ebben a tanulmányban a kutatók azt állítják, hogy véletlenül fedezték fel, hogy az aszpirin hogyan csökkenti a rákos áttétek kialakulását. Az áttétképződés folyamatát vizsgálták, mert bár a rák egy helyen kezdődik, a rákos halálesetek 90 százaléka akkor következik be, amikor a rák a test más részeire terjed.

A kutatók jobban meg akarták érteni, hogyan reagál az immunrendszer az áttétekre, mivel amikor az egyes rákos sejtek leválnak az eredeti daganatról és átterjednek a test más részeire, különösen sebezhetővé válnak az immuntámadásokkal szemben. Az immunrendszer képes felismerni és hatékonyabban elpusztítani ezeket az izolált rákos sejteket, mint a nagyobb eredeti daganatokban lévő rákos sejteket, amelyek gyakran olyan környezetet alakítottak ki, amely elnyomja az immunrendszert.

A kutatók korábban 810 gént elemeztek egerekben, és 15-öt találtak, amelyek befolyásolják a rák áttéteit. Konkrétan azt találták, hogy azoknál az egereknél, amelyekből hiányzott az ARHGEF1 nevű fehérjét termelő gén, kevesebb áttétet figyeltek meg a tüdőben és a májban található különféle primer daganatokban. A kutatók megállapították, hogy az ARHGEF1 gátol egy T-sejtnek nevezett immunsejttípust, amely képes felismerni és elpusztítani az áttétes tumorsejteket.

Ahhoz, hogy olyan kezeléseket fejlesszenek ki, amelyek kihasználják ezt a felfedezést, meg kellett találniuk a módját, hogy a gyógyszerek hatással legyenek rá. A kutatók a sejtekben lévő jeleket követték nyomon, hogy megállapítsák, hogy az ARHGEF1 aktiválódik, amikor a T-sejteket egy tromboxán A2 (TXA2) nevű véralvadási faktor éri. Ez váratlan felfedezés volt a kutatók számára, mivel a TXA2 már jól ismert, és összefüggésbe hozható az aszpirin működésével.

A TXA2-t a vérlemezkék termelik, ezek a véráramban lévő sejtek, amelyek segítik a véralvadást, megakadályozva a sebek vérzését, de esetenként szívrohamot és stroke-ot is okozhatnak. Az aszpirin csökkenti a TXA2 termelését, ami véralvadásgátló hatást eredményez, ami a szívrohamok és stroke megelőzésére való képességének alapja. Ez az új kutatás megállapította, hogy az aszpirin a TXA2 csökkentésével és a T-sejtek elnyomásának felszabadításával megakadályozza a daganatok terjedését. Egy melanoma egérmodellt alkalmaztak annak kimutatására, hogy az aszpirinnel kezelt egerekben alacsonyabb volt az áttétek aránya, mint a kontrollegerekben, és hogy ez a T-sejtek TXA2 általi elnyomás alóli felszabadulásának köszönhető, tájékoztat a sfpdentalserviceversilia.it.

Rahul Roychoudhuri professzor, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője elmondta: „A rákkezelés terén elért eredmények ellenére sok korai stádiumú rákos beteg olyan kezelésekben részesül, mint például a daganat sebészeti eltávolítása, amelyek potenciálisan gyógyító hatásúak, de aztán kiújulnak a mikrometasztázisok növekedése miatt: ezek olyan rákos sejtek, amelyek a test más részeire is átterjedtek, de nyugalmi állapotban maradnak.”

A legtöbb immunterápiát már kialakult áttétes rákban szenvedő betegek kezelésére fejlesztették ki, de amikor a rák először terjed, egyedülálló terápiás ablak áll rendelkezésre, amelyben a tumorsejtek különösen sebezhetőek az immuntámadásokkal szemben. Reméljük, hogy azok a terápiák, amelyek ezt a sebezhetőségi ablakot célozzák meg, hatalmas hatással lesznek a kiújulás megelőzésére a korai stádiumú, kiújulás kockázatának kitett daganatos betegeknél.

A kutatók megjegyzik, hogy az aszpirin, vagy más, ezt az útvonalat célzó gyógyszerek, potenciálisan olcsóbbak lehetnek, mint az antitest-alapú terápiák, és így világszerte könnyebben elérhetők. A kutatók a jövőben azt tervezik, hogy munkájukat a klinikai gyakorlatba is átültetik azáltal, hogy együttműködnek Ruth Langley professzorral, a University College London MRC Klinikai Vizsgálati Egységének munkatársával, aki az Add-Aspirin klinikai vizsgálatot vezeti, hogy kiderítsék, az aszpirin képes-e megállítani vagy késleltetni a korai stádiumú rákos megbetegedések kiújulását.