Kiderült, mi a károsabb: a cigaretta vagy az alkohol

A halálozás és a krónikus betegségek tekintetében a dohányzást hagyományosan a legveszélyesebb szokásnak tartják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohányzás a korai halálozás vezető oka világszerte, évente több mint 8 millió halálesetért felelős. Ebből körülbelül 1,2 millió nemdohányzó, akik passzív dohányzásnak vannak kitéve.

Nikotin és ezernyi méreganyag

A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül legalább 250 káros, és több mint 70 rákkeltő (rákot okozó) anyag.

Tüdő

A légzőrendszert éri a legnagyobb teher. A dohányzás a tüdőrák, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az emfizéma és a krónikus hörghurut több mint 85%-ának okozója. Idővel a dohányosok tüdeje megbetegszik, rugalmatlan szövetté válik, amely nem képes hatékonyan oxigént cserélni.

Szív- és érrendszer

A dohányzás jelentősen növeli a szívroham, a stroke, az érelmeszesedés és a magas vérnyomás kockázatát. A méreganyagok károsítják az erek falát, hozzájárulnak a plakkok kialakulásához és fokozzák a véralvadást.

Rák

A tüdőrák mellett a dohányzás növeli a szájüregi, torok-, nyelőcső-, hasnyálmirigy-, vese-, hólyag-, méhnyak- és sok más daganat kialakulásának kockázatát.

Általános egészség

A dohányzás felgyorsítja a bőr öregedését, rontja a látást, a hallást, a fogakat, csökkenti az immunitást és negatívan befolyásolja a reproduktív funkciókat. A dohányosok várható élettartama átlagosan 10-15 évvel rövidebb, mint a nemdohányzóké.

Bár a dohányzás okozta károk nyilvánvalóbbak és közvetlenebbek, a krónikus alkoholfogyasztás nem kevésbé alattomos és mindent átfogó pusztítója a szervezetnek. Az alkohol (etanol) egy mérgező anyag, amely szinte minden szervet érint.

Máj

Ez a test fő „szűrője”, amely a legtöbbet szenved. Az alkoholfogyasztás zsírmájbetegséghez, alkoholos hepatitiszhez és végül májzsugorodáshoz vezet, amely állapot gyakran halálos és visszafordíthatatlan.

Agy és idegrendszer

Az alkohol egy neurotoxin, amely elpusztítja az agysejteket. A krónikus fogyasztása a kognitív funkciók csökkenéséhez, memória- és koordinációs problémákhoz, demencia kialakulásához, valamint mentális zavarokhoz, például depresszióhoz és szorongáshoz vezet.

Szív- és érrendszer

Bár a mérsékelt fogyasztás néha bizonyos előnyökkel jár, a krónikus és túlzott alkoholfogyasztás magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, alkoholos kardiomiopátiát (a szívizom gyengülését) okoz, és növeli a stroke kockázatát.

Rák

Az alkohol ismert rákkeltő anyag. Növeli a szájüregi, torok-, nyelőcső-, máj-, mell- (még mérsékelt fogyasztás esetén is) és vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Az alkohol metabolitjai, mint például az acetaldehid, károsítják a DNS-t.

Immunrendszer

A krónikus alkoholfogyasztás gyengíti az immunrendszert, így a szervezet sebezhetőbbé válik a fertőzésekkel szemben.

Szociális és pszichológiai következmények

Az alkoholizmus tönkreteszi a személyiséget, a kapcsolatokat, a karriert és társadalmi elszigeteltséghez vezet.

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a dohányzás veszélyesebb a közvetlen halálozási kockázat és számos halálos betegség, különösen a tüdővel és a szívvel kapcsolatos betegségek kialakulása szempontjából, a dohányfüstben található több ezer méreganyag és rákkeltő anyag miatt. A dohányzásból származó ártalmak dózisfüggőek, és nincs „biztonságos” cigarettaszám.

Az alkoholproblémák azonban nem kevésbé, sőt néha még inkább romboló hatással vannak a szervezet általános működésére és a mentális egészségre. Széleskörű szisztémás károsodást okoz a májtól az agyig, és jelentős társadalmi és pszichológiai következményekkel járnak.

A legrosszabb forgatókönyv a kettő kombinációja. Azoknál az embereknél, akik sokat dohányoznak és alkoholt fogyasztanak, exponenciálisan nagyobb a kockázata a rák (különösen a fej-nyaki rák), a szív- és érrendszeri betegségek és más súlyos állapotok kialakulásának. Testüket kétszer olyan erősen éri terhelés, és a regenerációs mechanizmusaik túlterhelődnek.