Futásból is megárthat a sok

A Hazipatika. com cikke szerint a megterhelő sportolást követő térdfájdalom gyakran okoz gondot, de valóban ellehetetleníti a mozgást? Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája a futókat gyakran érintő futótérd kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az úgynevezett futótérd igen gyakori probléma, jellemzően futók, ugrók és más ugrással, erős és gyakori földet éréssel járó sportokat űzők panaszkodnak a tompa térdfájdalomra. Gyakrabban alakul ki ilyesfajta fájdalom kamaszoknál, fiataloknál és idősebbeknél, és nem kizárólag csak sportolóknál.

A térdkalácsot a sípcsonttal összekötő patelláris ín ugyanis viszonylag könnyen túlterhelődhet a gyakori és erős földre érkezéstől. A valódi kiváltó ok azonban a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, amely nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, bár a fizikai munkát végzők terhelése és egy sérülés is lehet a fájdalom eredője.

Eleinte egy egyszerű gyulladás alakul ki, amely azonban idővel állandósulhat, akadályozva a szabad mozgást, illetve sportolóknál a hatékony edzést.

„Akik nemrég futottak le egy számukra hosszabb távot, akár valamelyik futóversenyen, tapasztalhatták, hogy a térdfájdalom sokszor hirtelen, mozgás, futás közben alakul ki, legtöbbször komolyabb fizikai terhelés után. Közvetlenül a térdkalács csúcsa körül jelentkezik az éles fájdalom és a nyomásérzékenység, bár az ilyen tünetek forrása nem mindig egyértelmű. Ezért minden esetben szükséges, hogy orvos állítsa fel a diagnózist, hiszen ki kell zárni például az olyan súlyos okokat, mint az ínszakadás, a porcleválás” –hangsúlyozza Páll doktor.

Akkor lehet futótérdre (vagy más néven ugrótérdre) gyanakodni, ha a kezdeti térdfájdalom tartóssá válik, és az alábbi tünetek is kísérik:

• ha bizonyos mozgások fokozzák a fájdalmat, mint például a térdelés, a lépcsőzés, a guggolás;
• ha hosszabb ideig tartó üléskor is fájni kezd a térd;
• ha enyhe duzzanat látszik a térden;
• ha a láb kinyújtásakor súrlódó érzés jelentkezik;
• ha csökken a combizom ereje.

Ha a panaszok és a képalkotó eljárások kapcsán bebizonyosodik, hogy patellofemorális szindrómáról, vagyis futótérdről van szó, a kíméletesebb eljárások felől indul a kezelés akár a műtétig.

„A páciensek sokszor úgy érkeznek egy-egy nagyobb futóverseny után néhány héttel, hogy a jegelés, a pihentetés, a felpolcolás, a fáslizás megtörtént, de nem oldotta meg a helyzetet. Ilyenkor gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi, célzott injekcióval, hosszabb távon pedig igen jó eredményeket hozhat az orvosikollagén-injekciókúra és az orvosilézer-terápia, amelyek támogatják, erősítik a szöveti struktúrát. Szintén hosszú távon fejti ki hatását a lökéshullám-terápia, amely oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nemcsak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti. A futótérd kezelésének ma ismert, legkorszerűbb eszköze pedig a sejtterápiás kezelés (ismertebb nevén PRP-terápia), mint azt hangsúlyozták az április elején Spanyolországban lezajlott regeneratív medicina kongresszuson is, amelyen egyedüli magyarként volt szerencsém részt venni” – ismertette Páll Zoltán.