Valóban káros a légfrissítő?

Akár valami fokhagymásat főzött, akár egy vizes kutya szaladgál a lakásban, természetes, hogy az otthonok időről időre kellemetlen szagúak lesznek. Bár könnyű a légfrissítőhöz nyúlni, hogy megpróbáljuk enyhíteni a bűzt, egyre több kutatás szerint nem ez a legjobb megoldás – számol be a yahoo.com.

A légfrissítőknek számos olyan tulajdonságuk van, amelyek potenciálisan problémássá teszik azokat a beltéri levegő minőségére nézve, ezért egyes orvosok óvakodnak a használatuktól. „A légfrissítők használatával kapcsolatban egészségügyi aggályok merülnek fel” – mondja Dr. Howard Kipen, a Rutgers School of Public Health Környezeti és Foglalkozás-egészségügyi és Igazságügyi Tanszékének professzora a Yahoo Life-nak.

Ez nem jelenti azt, hogy nem használhat légfrissítőket és nem lehet egészséges, de van néhány kulcsfontosságú dolog, amit szem előtt kell tartania.

Hogyan befolyásolhatják a légfrissítők az egészségét?

A légfrissítők befolyásolhatják az egészségét.

„A légfrissítők jelentős mennyiségű részecskét juttatnak a levegőbe” – mondja Loren Wold, a részecskék kutatója és az Ohio State University Wexner Medical Center fiziológia és sejtbiológia professzora a Yahoo Life-nak. „Ezeknek a részecskéknek jelentős egészségügyi hatásai lehetnek, beleértve a rövid ideig tartó köhögést vagy az asztmához hasonló tüneteket.”

A Purdue Egyetem mérnökei és kutatói által az év elején közzétett tanulmány megállapította, hogy még a viaszolvadék légfrissítők (amelyeket gyakran „biztonságosabb” választásnak tartanak) is olyan apró részecskékkel töltik meg a levegőt, amelyek elég kicsik ahhoz, hogy mélyen a tüdőbe jussanak.

Hosszú távú expozíció esetén ezek a részecskék hatással lehetnek a szív és más szervrendszerek működésére, mondja Wold. Egy valamivel régebbi (és valamivel kisebb), 581 személyt vizsgáló, 2012-ben közzétett tanulmány szintén azt találta, hogy a háztartási tisztítóspray-k és illatosított termékek (különösen a légfrissítők) hosszú távú, gyakori használata a szív- és érrendszeri problémák fokozott kockázatának tehetik ki az embereket. Bár ez nem végleges megállapítás, és mindenképpen több kutatást érdemel, mégis figyelemre méltó aggodalomra ad okot. A kutatók azt is megállapították, a már meglévő tüdőproblémákkal küzdő egyének még érzékenyebbek lehetnek.

Ebből kifolyólag a légfrissítők valószínűleg egyes emberekre nagyobb hatással vannak, mint másokra. „Azoknál az embereknél, akiknek tüdő- vagy szívbetegségük van vagy akik hajlamosak az allergiás reakciókra, ezeknek a vegyi anyagoknak a belélegzése potenciálisan veszélyes káros hatásokat okozhat” – mondta Dr. Kelly Johnson-Arbor, a MedStar Health toxikológusa a Yahoo Life-nak.

Minden légfrissítő kicsit más, de Kipen szerint az egyik legnagyobb aggodalom ezekkel a termékekkel kapcsolatban az illékony szerves vegyületek. Más néven VOC-ok, ezek közé tartoznak például a formaldehid, az acetaldehid, a benzol és a toluol. A VOC-ok a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint rövid távon fül-, orr- és torokirritációt, valamint fejfájást okozhatnak. Hosszú távon károsíthatják a májat, a vesét és a központi idegrendszert.

„Akár permetező, akár passzív diffúziós rendszerről van szó, ezek a légfrissítők mind kibocsátják ezeket a VOC-okat” – mondja Kipen. A műanyagban vagy viaszban lévő illatanyagot tartalmazó termékek ftalátokat is felszabadíthatnak, amelyek hatással lehetnek az endokrin és reproduktív rendszerre, mondja Wold.

Néhány termék aggasztóbb, mint mások

Kipen óvakodik bármilyen típusú légfrissítő használatától, tekintettel arra, hogy ezek is szabadíthatnak fel részecskéket és VOC-okat. Azt mondja azonban, hogy egyesek potenciálisan problémásabbak, mint mások.

Kipen szerint a citrus illatú spray-k, amelyek jellemzően limonént tartalmaznak, erősen reagálnak az ózonnal, és részecskéket képeznek. „A légfrissítők más potenciálisan káros VOC-okat is tartalmazhatnak, beleértve a xilolt, amely neurológiai károsodással hozható összefüggésbe, vagy a naftalint, amely rákkeltő” – mondja Johnson-Arbor. „Sajnos az Egyesült Államokban ezek a vegyi anyagok gyakran nem szerepelnek név szerint a légfrissítő csomagolásán, hanem »illatanyagként« említik őket. Ez megnehezíti a fogyasztók számára, hogy pontosan megállapítsák, milyen illatanyag-összetevőket használnak egy adott termékben.”

Wold azt is megjegyzi, hogy az olaj alapú diffúzorok olyan vegyi anyagokat – többek között benzolt, formaldehidet, toluolt és ftalátokat – tartalmaznak, amelyek melegítéskor VOC-okká alakulnak át. „Ezek a vegyi anyagok mindegyike ismert, hogy jelentős egészségügyi hatással jár a magas koncentrációnak kitett emberek számára, ezért az expozíciót korlátozni kell” – mondja.

Hogyan használjuk a légfrissítőket?

Ha van olyan légfrissítője, amelyet szeret és továbbra is használni szeretné, az orvosok azt javasolják, hogy gondoskodjon a megfelelő légáramlásról. „A jó szellőzés mindig jó dolog” – mondja Jamie Alan, a Michigani Állami Egyetem farmakológiai és toxikológiai docense a Yahoo Life-nak.

Wold azt is javasolja, hogy nyissunk ablakot, ha gyertyákat és diffúzorokat használunk. Ez segíthet abban, hogy a felszabaduló részecskék kikerüljenek a szobából – mondja.

Alan szerint azonban nem kell pánikba esni és azt feltételezni, hogy az egészségünk szörnyű lesz, ha itt-ott meggyújtunk egy-egy illatos gyertyát vagy légfrissítőt fújunk. „Bizonyos dózisban minden káros lehet, és ez alól [a légfrissítő] sem kivétel” – mondja Alan.

A hagyományos légfrissítőknek vannak biztonságosabb alternatívái is

Valószínűleg nem tesz jót az egészségének, ha a szokásos légfrissítőt fújja szét az otthonában (különösen, ha az ablakok zárva vannak, és ezt rendszeresen teszi). Ennek ellenére Wold ajánl néhány alternatívát, amit érdemes megfontolni, ha fel akarja frissíteni az illatot:

• fahéj
• ánizs
• citrusfélék héja
• kávé
• illatos szobanövények
• cserepes muskátli
• nem mérgező illatgyertyák (ezek „lényegesen kevesebb részecskét bocsátanak ki”, amikor felmelegítik őket, mondja).

A fahéj, az ánizs, a citrusfélék héja és a kávé esetében létrehozhat egy Johnson-Arbor által „párolóedénynek” nevezett fazekat, ha ezeket vízzel kombinálja, és hagyja, hogy a tűzhelyen óvatosan felmelegedjenek. A szódabikarbóna is segíthet bizonyos zárt helyeken, például a hűtőszekrényben szagtalanítani, mondja Kipen. Szerinte egy szenes szűrővel (más néven faszénszűrővel) ellátott légtisztító is visszaszoríthatja a nem kívánt illatokat az otthon nagyobb területein.

Összességében Johnson-Arbor azt javasolja, hogy tegyen meg mindent, amit csak tud, hogy elkerülje a hagyományos légfrissítőket. „Korlátozza a légfrissítők használatát, amennyire csak lehetséges, és mindig csak a csomagolás címkéjén szereplő utasítás szerint használja a termékeket” – mondja.