Egészség

Így ártanak a készételek a gyerekeknek

Kényelmes alternatívája a teljes táplálkozásnak

A mai világban, ahol a gyors tempójú életmód diktálja a feltételeket, és egyre nagyobb a vágy, hogy időt takarítsunk meg az ételkészítéssel, egyre nagyobb gondot jelent, hogy a bébiételek gyakran tartalmaznak feldolgozott élelmiszereket – számol be a Sports.kz.

Így ártanak a készételek a gyerekeknek
A mai világban, ahol a gyors tempójú életmód diktálja a feltételeket, egyre nagyobb a vágy, hogy időt takarítsunk meg az ételkészítéssel, a feldolgozott élelmiszereket gyakran adjuk gyermekeinknek is
Fotó: NorthFoto

Ez az első pillantásra kényelmes alternatívája a teljes táplálkozásnak, számos kockázatot rejt a növekvő szervezet egészségére nézve, mondta dr. Irina Yuzup gyermekorvos – írja a Sports.kz.

„A félkész termékeket általában az alapvető tápanyagok alacsony tartalma jellemzi, amelyek kritikusan fontosak egy gyermek normális fejlődéséhez” – magyarázza a gyermekorvos. Ez mindenekelőtt a vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozik. Az ilyen élelmiszerek állandó fogyasztása a B-vitaminok hiányához vezet, amelyek kulcsszerepet játszanak az energiaanyagcserében és az idegrendszer működésében. A B12-vitamin hiánya például általános gyengeséget, fokozott fáradtságot, sőt, idegrendszeri zavarokat is okoz.

A kalcium felszívódásához és a csontképződéshez szükséges D-vitamin nem jut be kellőképpen a gyermek szervezetébe, ha étrendje túlterhelt ilyen élelmiszerekkel. Ez könnyen előidézheti a tályog és más mozgásszervi rendellenességek kialakulását.

A félkész élelmiszerek általában kevés C- és A-vitamint tartalmaznak, amelyek fontos szerepet játszanak az immunvédekezés fenntartásában és a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállásában. Ezeknek a vitaminoknak a hiánya növeli a gyermek megfázással szembeni sebezhetőségét, és csökkenti a vírusokkal és baktériumokkal szembeni ellenálló képességét.

Ezenkívül az ilyen élelmiszerek fontos ásványi anyagokban – vasban, cinkben és magnéziumban – sem gazdagok. A vashiányos vérszegénység, amely sápadtságban, gyengeségben és csökkent koncentrációban nyilvánul meg, gyakori probléma azoknál a gyermekeknél, akiknek étrendje feldolgozott élelmiszereken alapul. A cinkhiány lassítja a gyermek növekedését és fejlődését, a magnéziumhiány pedig alvászavarokat és ingerlékenységet okozhat.

Különösen aggodalomra ad okot a feldolgozott élelmiszerek hatása a gyermek idegrendszerére. A B-vitaminhiány mellett sok ilyen élelmiszer mesterséges adalékanyagokat, például tartósítószereket, színezékeket és ízfokozókat tartalmaz. Ezen anyagok némelyike, mint például a mononátrium-glutamát, izgató hatással van az idegrendszerre, ami hiperaktivitáshoz, koncentrációs problémákhoz és alvászavarokhoz vezethet. Ezenkívül a transzzsírokkal és telített zsírokkal teli készételek gyakori fogyasztása negatív hatással van a kognitív funkciókra, lelassítja a szellemi fejlődést és a tanulási képességet.

Fontos felismerni, hogy az étkezési szokások gyermekkorban alakulnak ki. Az a gyermek, aki hozzászokik a feldolgozott élelmiszerek mesterséges ízéhez és állagához, kockáztatja, hogy elutasítja a természetes és egészséges ételeket, például a friss gyümölcsöket, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonaféléket. Ez közvetlen útja az olyan krónikus betegségek kialakulásának, mint az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek egész életében követhetik őt.

„A gyermekek egészségéről való gondoskodás megköveteli a szülőktől, hogy a lehető legfelelősségteljesebben álljanak hozzá az étrendjükhöz. A félkész termékeknek ritka vendéggé kell válniuk a gyerekek asztalán, átadva helyüket a friss, természetes és változatos termékeknek” – hangsúlyozza dr. Yuzup.

Kapcsolódó írásaink