Egészség

Veszélyes betegséget válthat ki a herpeszvírus és a dohányzás

Tüneteinek széles skálája van, amelyek megjelenése attól függ, hogy a betegség mely szerveket és rendszereket érinti

A lupus erythematosus olyan betegség, amelyben az immunrendszer tévesen megtámadja a szervezet egészséges sejtjeit és szöveteit, idegen sejteknek nézve azokat, ami krónikus gyulladást és a különböző szervek és rendszerek károsodását okozza – írja az iz.ru.

Veszélyes betegséget válthat ki a herpeszvírus és a dohányzás
A szájon megjelenő hólyagot általában a herpeszvírus okozza
Fotó: AFP/Phanie/Voisin

„A Lupus erythematosus nevét a jellegzetes kiütésről kapta, amely az arc és az orr bőrén jelentkezik. Az érintett terület általában pillangó alakú. Jelenleg a betegség pontos okait nem állapították meg, de az ismert, hogy kialakulásában a főszerepet az immunrendszer működésének megsértése játssza” – mondta az orvos – írja az iz.ru.

Egyes jelentések szerint a Lupus erythematosust kiváltó tényezők közé tartozik a genetikai hajlam, bizonyos fertőzéseknek, például az Epstein-Barr-vírusnak való kitettség, a hormonális zavarok, a dohányzás, valamint a környezeti tényezők, beleértve a bőr túlzott UV-sugárzásnak való kitettségét. A lupusz általában 15 és 25 év közötti embereket érint, a nőknél 8-10-szer nagyobb a valószínűsége, mint a férfiaknál – pontosított a szakember.

„A Lupus erythematosus tüneteinek széles skálája van, amelyek megjelenése attól függ, hogy a betegség mely szerveket és rendszereket érinti. Többek között tapasztalható például gyengeség, gyors fáradtság, fájdalmas vagy duzzadt ízületek, nyilvánvaló ok nélkül megemelkedett testhőmérséklet, a »pillangó« tünet – az arc és az orr bőrének bőrpírját és kiütéseit, a dekoltázs területének bőrpírját, amely például az izgalomtól felerősödik, hajhullás vagy kopaszodás, sebek az ajkakon, a szájban vagy az orrgaratban, fájdalmas bőr alatti csomók a végtagokon és bizonyos esetekben az arcon, a mellkason, a hason vagy a törzs hátsó részén” – mondta a háziorvos.

Elmondása szerint a Lupus erythematosusban gyakran fordul elő vesekárosodás. Ha a betegség a szívet vagy a légzőrendszert érinti, az érintettnek például mellkasi fájdalmai és légszomja lehet; ha az idegrendszert érinti, fejfájás, izomfájdalom, epilepsziás rohamok, pszichózis, agresszív rohamok, görcsrohamok vagy kognitív zavarok, például csökkent memória vagy figyelem jelentkezhetnek. Ha a gyomor-bélrendszer érintett, a betegnek hasi fájdalmai, hányingere és hányása lehet. A Lupus erythematosus hátterében is állhat Sjögren-szindróma, amely általában szájszárazsággal, szemszárazsággal és fotofóbiával jelentkezik.

„A tünetek megjelenésekor ajánlott terapeutához fordulni, hogy a betegséget korai stádiumban „elkapjuk” és időben elkezdjük a kezelést, mert terápia nélkül újabb szerveket és rendszereket érinthet tovább. A kezeletlen Lupus erythematosus olyan szövődményekhez vezethet, mint az ízületi deformáció, veseelégtelenség – a veseműködés teljes vagy részleges károsodása, stroke – az agyi keringés akut zavara. Fontos megjegyezni, hogy az ebben a betegségben szenvedő betegek hajlamosak például a húgyúti fertőzések, az ateroszklerózis – olyan betegség, amelyben koleszterinplakkok képződnek az artériák falán, a csontritkulás – a csontszövet pusztulása, a cukorbetegség és a rosszindulatú daganatok megjelenésére is” – figyelmeztetett Lepilova.

A neurológus kifejtette, hogy a Lupus erythematosus kezelése a tünetek enyhítésére, a súlyosbodások gyakoriságának csökkentésére és a szövődmények kialakulásának megelőzésére irányul. A terápia gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerek segítségével történik. Fő kezelésként az orvos általában speciális gyógyszereket ír fel.

„A nem gyógyszeres módszerek közé tartozik a táplálkozás és az életmód korrekciója. Érdemes megjegyezni, hogy ezek betartása egészséges embereknél is ajánlott a Lupus erythematosus kialakulásának valószínűségének csökkentése érdekében, mivel nincs specifikus megelőzés a betegséggel szemben. Az étrendi kiigazítások közé tartozik a magas zsír- és koleszterintartalmú ételek, például a kolbász, a disznózsír, a belsőségek, a péksütemények és a sütemények heti egy-két alkalomra történő korlátozása. A napi étrendbe kalciumban és D-vitaminban gazdag ételeket, például sajtot, tejet, tojást, halat kell beiktatni” – mondta az orvos.

A szakember hozzátette, hogy az életmód-korrekcióhoz tartozik a mérsékelt fizikai aktivitás – heti háromszor vagy négyszer körülbelül 50 perc. Ez lehet például úszás vagy séta. Ha túlsúlyosak vagyunk, érdemes orvosunkkal konzultálni a biztonságos fogyásról. Célszerű továbbá a stressz lehető legnagyobb mértékű elkerülése, a rendszeres naptejhasználat, a társuló fertőző betegségek időben történő kezelése és a dohányzás abbahagyása.

Kapcsolódó írásaink