Ezek a stroke jelei

Orvosszakértők szerint világszerte évente 6,7 millió ember hal meg agyi keringési zavarok miatt. Az első agyvérzés után csak tíz százalékuk tér vissza a teljes élethez.

Értsük meg a fogalmakat!

A stroke az agy vérkeringésének hirtelen megszakadása az erek megrepedése vagy görcsös megrándulása miatt. Ennek a betegségnek több típusa van, amelyeket a kialakulás mechanizmusa szerint osztanak fel. A leggyakoribb fajta az agyi infarktus. Az ér elzáródásának köszönhetően fellépő vérellátás hiánya miatt következik be. Az agyba kevés oxigén kerül, és szövetei lassan elhalnak. Minél tovább nem jut el a vér a szervhez, annál nagyobb a károsodás.

A vérzéses stroke az erek megrepedésével jár. Az intraparenchymális vérzés az intracerebrális vérzés egyik formája, amelyben az agyi parenchymán belüli vérzés lép fel. A másik forma az intraventrikuláris vérzés. Az intraparenchymális vérzés az összes stroke körülbelül 8–13 százalékát teszi ki. Leggyakrabban a magas vérnyomás miatt fordul elő.

A stroke bármelyik típusának eredményeként az agyi keringés meghibásodása, az erek és az egész központi idegrendszer károsodása következik be.

Mit érez?

Az agyi vérkeringés leállása agyi vértelenséget (agyi iszkémia) okoz. Ennek számos tünete van. Közülük a hemiparesis (a középső agyi verőér elzáródása) féloldali érzéskiesés. Vagyis gyengeség jelentkezhet valamelyik karban, lábban vagy az arc egyik részében. Enyhe formában a hemiparesist nem feltétlenül lehet észrevenni. Egy egyszerű tesztet kell elvégezni – nyújtsa ki a karját vagy lábát maga előtt. Ha gyengeséget érez bennük, amely korábban nem volt, azonnal forduljon orvoshoz.

A stroke bekövetkeztekor az érintett személy nehezen tudja kiejteni a szavakat, hirtelen rosszul lát az egyik vagy mindkét szemére, a látás homályos.

A stabilitás hirtelen elvesztése és a koordinációs zavarok további tünetek lehetnek. A beteg például elveszítheti egyensúlyát, és nehezen tud járni. A hirtelen fellépő, erős fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, a nyelv és az ajkak zsibbadása szintén a stroke jelei.

Vannak olyan tesztek, amelyek segíthetnek megérteni, ha egy személynél felmerül a betegség gyanúja. Például kérje meg az érintettet, hogy mosolyogjon. Normális állapotban a mosolyának egyenletesnek kell lennie. Arra is megkérheti, hogy szorosan csukja be a szemét, nyújtsa ki a nyelvét, mondja ki a legegyszerűbb mondatot, tegyen néhány lépést egy képzeletbeli vonal mentén. Ha valaki nehezen teljesíti ezeket a feladatokat, azonnal mentőt kell hívni.

Ne feledje, hogy a stroke első jelei gyakran nem túl nyilvánvalóak. Csak az orvos tudja meghatározni, hogy mennyire komoly a helyzet, miután a kórházban a beteg teljes diagnózisa megtörtént.

Mit tegyünk?

Az első dolog, amelyet tennie kell, hogy a lehető leghamarabb hívja a mentőket, és próbáljon meg nyugodt maradni, amíg azok kiérkeznek. Ezután ellenőrizze, hogy a beteg lélegzik-e. Ha nem, azonnal végezzen szájból szájba lélegeztetést. Vegye le az útban lévő ruhadarabokat, például sálat, nyakkendőt vagy magas galléros pulóvert.

Ügyeljen a beteg testének helyes helyzetére. Az oldalára kell feküdnie, felemelt fejjel. Hányás esetén a fejet óvatosan meg kell támasztani. Nyugodt hangon beszéljen a beteghez, és próbálja megnyugtatni.

Ha hideg van kint vagy bent, takarjuk le a beteget egy takaróval. Ha meleg van, próbáljon árnyékot vetni rá. Egy nedves törülközőt is dörzsölhet a nyak vagy a hónalj köré.

Figyelje a vérnyomását!

A 65 év feletti embereknél a stroke fő oka az esetek hetven százalékában a magas vérnyomás. A magas vérnyomás következtében a kis artériák beszűkülnek, így a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a vért átpumpálja az ereken. Ezek viszont kevésbé lesznek rugalmasak és hajlamosak a károsodásra. Az ilyen erek falán vérrögök képződhetnek, és ha ezek elérik az agyat, agyvérzést okoznak.

Figyeljen a légzésére, nyugodjon meg!

Az állandó stressz egy másik tényező a stroke kialakulásában. Bizonyított, hogy a hosszan tartó pszicho-érzelmi stressz a vér elektrolitjainak biokémiai összetételében bekövetkező változásokhoz, trombózishoz és az immunrendszer károsodásához vezet. Ezért a kockázati csoportba tartoznak azok az emberek, akiknek a foglalkozása állandó stresszel jár. Fontos, hogy ne csak a fizikai, hanem a mentális állapotát is figyelemmel kísérje.

A hőségben az emberi test fokozott terhelést tapasztal. Ilyenkor ne végezzen fizikai munkát, próbáljon árnyékos vagy légkondicionált helyen lenni, és legfőképpen napi két-három liter folyadékot inni.