Egészség
Betegségek, amelyeket állatoktól kaphatunk el
Az állatok, bármennyire is aranyos némelyikük, az emberek számára is betegségek forrásaivá válhatnak
Valójában az embereket sújtó legtöbb fertőző betegséget állatok is terjeszthetik. Az emberekben előforduló tíz ismert fertőző betegségből több mint hat az állatoktól származhat, míg az emberekben előforduló új betegségek közül négyből három eredetileg állatoktól származik a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint.
1. Veszettség
Amikor egy fertőzött állat megharap egy másik állatot, vagy embert, átadhatja ezt az idegrendszeri betegséget. A veszettségnek időbe telik, amíg eljut az agyba, és ekkor az embereknél olyan tünetek jelentkeznek, mint a láz vagy a fejfájás, amelyek delíriumba, hallucinációkba és abnormális viselkedésbe torkollnak. A betegség a tünetek megjelenése után szinte mindig halálos kimenetelű, bár az állatok beoltásával megelőzhető.
2. Trichinosis
A trichinózis, más néven trichinellózis akkor terjed át az emberre, ha olyan nem kellően átsütött vagy nyers húst fogyaszt, amely a Trichinella spiralis nevű kerekesféreg lárváit hordozza. A CDC szerint különösen a medvéket, pumákat, vaddisznókat és sertéseket érinti. Bár a trichinózis okozta halálozás ritka, de lehetséges. A kezdeti tünetek általában hasmenés, hányinger, hányás, gyomorfájás, láz és fáradtság; ezek ízületi fájdalmak, bőrviszketés, székrekedés és köhögés formájában jelentkezhetnek. Valójában a legtöbb ember influenzának adhatja ki a betegséget. A trichinózist vérvizsgálattal vagy izombiopsziával diagnosztizálják, és vényköteles gyógyszerekkel lehet kezelni.
3. Macskakarmolásos betegség
Kedvenc macskája aranyos és bolyhos, amíg meg nem harapja vagy meg nem karmolja – ekkor ugyanis potenciálisan kialakulhat a macskakarmolási betegség, amelyet a Bartonella henselae baktérium okoz. A legtöbb embernél a fertőzés után nem jelentkeznek tünetek, és kezelés nélkül meggyógyulnak. A bolhák a bűnösök, mivel ők terjesztik a baktériumot a macskák között. A cicák nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg vele, mint a felnőtt, felnőtt macskák, és nagyobb valószínűséggel adják át az embernek. Vérvizsgálattal diagnosztizálható, hogy megvan-e, a tünetek pedig a duzzadt nyirokcsomóktól a lázig, fejfájásig, étvágytalanságig és a seb közelében lévő gennyes pattanásokig terjednek. Antibiotikumok segíthetnek, de általában magától elmúlik – talán nem úgy, mint a macskával való kapcsolata.
4. Ancylostoma caninum
A kutyákról és macskákról többféle horogféreg-fertőzés is átterjedhet az emberre – az Ancylostoma caninum csak egy típus. A parazita petéi az állat székletürítésekor kerülnek a környezetbe. Az állatok és az emberek ezután fertőződhetnek meg, akár úgy, hogy véletlenül megeszik őket, akár úgy, hogy védtelen, sérült bőrrel érintkeznek velük – írja a CDC. A legtöbb horogféreg-fertőzés a „cutan larva migrans” nevű bőrbetegséghez vezet, amely bőrpírt és viszketést okoz. Idővel vörös nyomok jelenhetnek meg, amelyek a lárvák bőr alatti mozgását követik. A viszketés és a fájdalom több hétig is eltarthat, amíg a lárvák el nem pusztulnak, és a reakció meg nem szűnik. A rendszeres féregtelenítés segíthet eltávolítani a férgeket a háziállatokból, így csökkentve annak esélyét, hogy a parazita a közeli talajba kerüljön, remélhetőleg biztosítva, hogy Ön soha nem kapja el ezt a parazitát.
5. Madárinfluenza
A madárinfluenza akkor fordul elő, ha megfertőződsz az A típusú madárinfluenza vírusokkal. Ezek a vírusok rendszeresen keringenek madarakban és más állatokban, de általában nem érintik az embert. A fertőzött madarak nyálukkal, nyálkájukkal és ürülékükkel terjeszthetik a vírust. Más állatoknál a vírus megjelenhet a szervekben, a vérben vagy a testnedvekben, beleértve a tejet is. Az emberek úgy kaphatják el a madárinfluenzát, hogy a vírus a szemükbe, orrukba vagy szájukba kerül, vagy belélegzik. Ha megérintünk valamit, amin rajta van a vírus, majd például megdörzsöljük a szemünket, szintén bejuthat a szervezetünkbe. Az orvosok orrmintával diagnosztizálják a madárinfluenzát, és a CDC szerint rendelkezésre állnak gyógyszerek, amelyekkel kezelhető. A tünetek lehetnek enyhék, mint az influenza vagy a megfázás, és lehetnek láz, testfájdalom, hányinger és hasmenés. Egyes esetek azonban súlyosak is lehetnek – 2003 januárja és 2024 márciusa között 23 országból közel 890 emberi fertőzést jelentettek a H5N1 nevű madárinfluenza altípusával, amelyek közül 463 halálos kimenetelű volt.
6. Herpesz B
Ez szuper ritka, de előfordulhat, ha rendszeresen érintkezik makákómajmokkal. A herpesz B vírus akkor terjedhet, ha egy fertőzött majom megharap vagy megvakar egy embert. A vírus gyakori ezekben a majmokban, és a CDC szerint megtalálható a nyálukban, a vizeletükben, a székletükben és az agy- vagy gerincvelőszövetükben. A vírus órákig képes túlélni a felületeken, ami több időt ad a terjedésre. Embereknél a tünetek influenzaszerűen kezdődhetnek, majd izomkoordinációs zavarokhoz és légzési nehézséghez vezethetnek. A ritka fertőzés a kezeletlen esetek mintegy hetven százalékában halálhoz vezet. Ha megbetegszik a herpesz B-vel, vírusellenes gyógyszerek állnak rendelkezésre. Mindössze egyetlen olyan esetről számoltak be, amikor valaki elkapta, és átadta egy másik embernek, így legalább ha ez megtörténik, az csak közted és a majom között marad.
7. Akváriumi granulóma
A halastó granuloma egy ritka bőrfertőzés, amelyet a Mycobacterium marinum okoz, egy olyan organizmus, amely az álló sós és édesvízben, például tavakban és akváriumokban található, az Amerikai Osteopata Bőrgyógyászati Kollégium szerint. Az akvárium kezelése vagy az osztrigák hámozása veszélyeztetheti ezt a fertőzést. A baktérium a bőrön keresztül jut be, de nem terjed emberről emberre. Orvosa bőrbiopsziát javasolhat a diagnózis megerősítéséhez. Vannak antibiotikumok, amelyek segíthetnek, bár akár két évbe is beletelhet, mire a fertőzés teljesen megszűnik.
8. Bubópestis
Talán úgy hangzik, mintha a múlté lenne, de a híres fekete halál járványt kiváltó bubópestis még ma is előfordul. A Yersinia pestis baktérium okozza. Kutyák, macskák és rágcsálók, például patkányok és mókusok is elkaphatják a baktériumot, és átadhatják azt a fertőzött folyadékkal vagy szövetekkel érintkező embereknek. Leggyakrabban azonban a mikroba akkor terjed át az emberre, amikor a kórokozót hordozó bolha megharapja. Ritkán az emberek a fertőzött személy által kiköhögött, levegőben terjedő cseppekből vagy az illető személy testnedveivel érintkezve is elkaphatják. Láz, hidegrázás, gyengeség és duzzadt, fájdalmas nyirokcsomók a fő tünetek. A bubópestis kezeletlenül is halálos lehet, de az antibiotikumok sikeresen gyógyítják a fertőzést.
9. Cysticercosis
A Taenia solium galandféreg cisztái ciszticerkózis néven ismert parazitás fertőzést okozhatnak. Az emberek ezt úgy kapják el, hogy véletlenül lenyelik a galandféreggel fertőzött személy székletében található petéket. A kézmosás segíthet megelőzni a terjedését. Néha az ezeket a cisztákat tartalmazó nyers vagy nem eléggé átsütött sertéshús fogyasztása is átviheti a parazitát. Az enyhe fertőzéseket vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni, míg az agyba befurakodott férgek azonosítására mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat (MRI) vagy komputertomográfia (CT) használható. Néhány embernek nincs szüksége kezelésre a ciszticerkózis miatt, másoknál azonban olyan tüneteket okozhat, mint például görcsök és egyéb mellékhatások, ilyenkor gyógyszeres kezeléssel kezelhető a fertőzés.
10. Ebola
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ebolavírus az említett főemlősök, valamint a fertőzött majmok, gyümölcsdenevérek, erdei antilopok és sündisznók vérével, testnedveivel vagy szerveivel való szoros érintkezés útján terjed az emberre. Az embereknél a fertőzés kezdeti tünetei a hirtelen fellépő láz, gyengeség, torokfájás, fejfájás és hányás; ezt követheti a vese- és májműködés károsodása, valamint belső és külső vérzés. Az ebolával megfertőződött emberek mintegy fele belehal, de a korai ellátás csökkentheti a halálozás kockázatát. Jó hír, hogy van olyan vakcina, amely az ebolavírus egyik törzse ellen hatásos, és a tudósok dolgoznak a többi törzs elleni oltás kifejlesztésén.
11. Lyme-kór
A kullancscsípés átadhatja a Lyme-kórt okozó baktériumot. Az Egyesült Államokban a bakteriális bűnös jellemzően a Borrelia burgdorferi, de néha a B. mayonii is okolható. A csípést láz, fáradtság, fejfájás és gyűrűszerű kiütés kísérheti. Ha nem kezelik, a Lyme-kór hatással lehet a szívre, az ízületekre és az idegrendszerre, és a Lyme-betegeknél a fájdalom, a fáradtság vagy a gondolkodási nehézségek évekig fennállhatnak. Az orvosok vérvizsgálattal diagnosztizálják a Lyme-kórt, és ha elég korán elkapják, antibiotikumokkal lehet segíteni a fertőzés kezelésében. A CDC becslése szerint az Egyesült Államokban évente körülbelül 476 000 embernél diagnosztizálhatják és kezelhetik a betegséget.
12. Brucellózis
Ha pasztőrözetlen tejterméket eszik vagy iszik, vagy nyílt sebe van, akkor ki van téve a Brucella-fertőzés, vagyis a brucellózis veszélyének. A baktérium kecskéket, teheneket, juhokat, sertéseket, kutyákat és tevéket fertőz meg, bejutva a szervezetükbe és a tejükbe. A baktériummal laboratóriumokban dolgozó emberek különösen hajlamosak erre a fertőzésre, mivel belélegezhetik a mikrobát, és a húscsomagoló üzemekben és vágóhidakon dolgozók is veszélyeztetettek. A fertőzés emberről emberre nem terjed. A CDC szerint a tünetek közé tartozik a rossz közérzet, az étvágytalanság, a fejfájás, a depresszió, az ízületi gyulladás és a láz. Egyes tünetek elmúlhatnak, de mások kiújulhatnak. Ha brucellózis gyanúja merül fel, orvosa vizsgálatokat végez a véren, a csontvelőn vagy más testnedveken. Antibiotikumok állnak rendelkezésre, de a gyógyulás néhány hetet vagy hónapot vehet igénybe. A jó hír: a baktérium okozta halálozás ritka.
13. A kergemarhakór
A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmaként (BSE) is ismert kergemarhakór a szarvasmarhákat érinti, és progresszív neurológiai problémákat okoz az állatokban. A BSE-t a prionok, vagyis a fehérjék abnormális, patogén formái okozzák, amelyek a mellettük lévő normális fehérjéket félrecsúszásra és hibás működésre késztetik. A teheneknél akkor alakulhat ki a betegség, ha az érintett tehenek szöveteit tartalmazó lisztet etetnek velük, vagy ritkábban spontán is kialakulhat. A betegség emberi formáját Creutzfeldt-Jakob-kórnak (CJD) nevezik, és az emberek fertőzött szarvasmarhákból készült élelmiszertermékek fogyasztásával kaphatják el. Az emberi betegség gyors demenciához és neuromuszkuláris zavarokhoz vezet, amelyek gyorsan súlyosbodnak. Szuper ritkán kapják el az emberek, de érdemes megemlíteni ezen a listán, mert egy 2020-as jelentés szerint egyetlen olyan ember sem élte túl, aki CJD-t kapott.
14. Toxocariasis
A toxocariasist okozó kerekesféreg kutyáról és macskáról emberre is átkerülhet, de emberről emberre nem. A Toxocara kerekesférgek két fajának – a kutyákból származó T. canis és a macskákból származó T. cati – lárvái az állatok ürülékével ürülnek, és ezeket a petéket az emberek véletlenül lenyelhetik, ha szennyezett kézzel érintik a szájukat. Előfordulhat, hogy nem jelentkeznek tünetei, ha felszedi ezt a parazitát. Ez azt jelenti, hogy a fertőzés szisztémássá válhat, ebben az esetben gyógyszerek állnak rendelkezésre, míg a fertőzésnek a szemet érintő formája nehezebben kezelhető a CDC szerint.
15. Echinococcosis
Az echinococcosis az Echinococcus nemzetségbe tartozó galandféreg által okozott parazitás betegség. A fertőzést vagy cisztás echinococcosisnak (CE) vagy alveoláris echinococcosisnak (AE) minősítik. A CE-t okozó E. granulosus galandféreg kutyákban, juhokban, kecskékben és sertésekben fordul elő. A legtöbb embernek, aki megfertőződik a CE-vel, nincsenek tünetei, de néha megnagyobbodott cisztákhoz vezethet a májban, a tüdőben és más szervekben. A rókák, kutyák és prérifarkasok hordozzák az E. multilocularist, amely az AE-t okozza. Emberben ritka, de súlyosabb, mint a CE, és a CDC szerint daganatot okozhat és halálos kimenetelű lehet.
16. Giardiasis
A giardia egy apró parazita, amely a hasmenéses betegséget, a giardiasist okozza. Fertőzött felületekről, valamint fertőzött emberek vagy állatok ürülékét tartalmazó talajból, ételekből és vízből lehet elkapni. A fertőzés világszerte előfordul. A CDC szerint egyeseknél nincsenek tünetek, míg másoknál a fertőzéstől számított egy-két héten belül hasmenés, gázok, zsíros széklet, gyomorgörcsök, hányás és kiszáradás jelentkezik. Hasonló tünetek jelentkezhetnek háziállatoknál és embereknél is. Alacsony a kockázata annak, hogy a háziállattól elkapjuk ezt a parazitát, de a kutya- és macskaszéklet néha tartalmazhatja.
17. Gnathostomiasis
A Gnathostoma nemzetségbe tartozó parazita férgek a felelősek a gnathostomiasisért. A CDC szerint nyers vagy nem kellően átsütött halak, madarak, angolnák, békák és hüllők fogyasztásával lehet elkapni. A parazita számos emlősben, köztük kutyákban, macskákban, oposszumokban, mosómedvékben, sertésekben, tigrisekben, leopárdokban, vaddisznókban és menyétekben szaporodik. Az emberi fertőzés duzzanatot okoz a bőrben és növeli az eozinofilok, a fehérvérsejtek egy fajtájának számát. Ritka esetekben vakságot okozhat. A tünetek eleinte nem jelentkezhetnek, de fáradékonyság, láz, hányás, gyomorfájdalom és hasmenés jelentkezhet. Az orvosok vérvizsgálattal diagnosztizálják, és vannak gyógyszerek a kezelésére. A fertőzés Délkelet-Ázsiában a leggyakoribb, de Dél- és Közép-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is megfertőzött már embereket.
18. Toxoplazmózis
A toxoplazmózis a Toxoplasma gondii nevű parazita, más néven macskakaki parazita következménye. A fertőzés különösen súlyos lehet azoknál az embereknél, akik a terhesség előtt vagy alatt kapják el, valamint azoknál, akik immunhiányos állapotban vannak. A toxoplazmával fertőzött emberek egy részének nincsenek tünetei; mások úgy érzik, mintha influenzásak lennének, vagy duzzadt nyirokcsomókat vagy izomfájdalmakat tapasztalnak, amelyek egy hónapig vagy tovább tartanak. A súlyos esetek hatással lehetnek az agyra, a szemre és más szervekre. Az orvosok vérvizsgálatokat használnak a diagnózis felállításához; egyeseknek nincs szükségük kezelésre, de gyógyszerek állnak rendelkezésre.
19. Úszói viszketés
Az úszók viszketésének szakkifejezése ceicarialis dermatitis, bár egyesek kacsaviszketésnek vagy kagylóásó viszketésnek is nevezik. Akkor fordul elő, amikor az embereket a tavak és tavak közelében lévő vízben lévő paraziták fertőzik meg, és a paraziták közül sok a libákban, kacsákban és pézsmapatkányokban található. Amikor az állatok ürítenek, a peték bejuthatnak a vízrendszerekbe, majd megfertőzhetik a sekélyvízi csigákat. A csigák ezután az érett parazitát a vízbe engedik, ami veszélyezteti az embert. Ha elkapja, pattanásszerű kiütést láthat ott, ahol a vízhez ért. A kiütés perceken belül kezdődhet, de akár két napig is eltarthat. Az úszási viszketés általában magától elmúlik, de vannak kezelések a kellemetlenségek enyhítésére.
20. Crypto
A Cryptosporidium számos faja megfertőzheti az állatokat, és egyesek átadhatók az embernek. Ezek a paraziták a felelősek a kriptospóridiózis, vagy más néven Crypto nevű hasmenéses betegségért. Ezt egy szívós parazita okozza, amelynek külső burka megvédi a klór hatásától. A parazita többféle módon is átterjedhet az emberekre, de a leggyakoribb a szennyezett víz fogyasztása. A C. parvum és a C. hominis a leggyakoribb fajok. Az immunhiányos emberek érzékenyebbek lehetnek a fertőzésre, és súlyosabb tünetekkel járhatnak, amelyek közé tartoznak a gyomorgörcsök, a vizes hasmenés, a láz, a hányinger és a hányás, néha több héten keresztül. Az orvosok székletmintával diagnosztizálják a Crypto-t, és általában nem kell kezelni, bár gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll.
21. Leptospirózis
Kutyák, rágcsálók, szarvasmarhák és más vadon élő állatok hordozhatják a Leptospira nemzetségbe tartozó baktériumokat, amelyek leptospirózist okozhatnak állatokban és emberekben. Amikor az állatok vizelnek, a baktériumok a talajba vagy a vízbe kerülhetnek, ahol több hónapig is életben maradhatnak. Ha Ön fertőzött vízzel érintkezik, a baktérium a szemébe, az orrába vagy a szájába kerülhet, vagy a felsértett bőrön keresztül juthat be a szervezetébe. A fertőzés kockázata gyakran megnő egy hurrikán vagy árvíz után, amely az embereket szennyezett víznek teheti ki. Az állatoknál nem feltétlenül jelentkeznek tünetek, de az embereknél láz, izomfájdalom, sárgaság, gyomorfájdalom és kiütés jelentkezhet. A leptospirózis vesekárosodást, agyhártyagyulladást, májelégtelenséget és légzőszervi megbetegedéseket okozhat, és akár halálos kimenetelű is lehet. Antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető a fertőzés.
22. Listeriosis
Listeriosis akkor fordul elő, ha a Listeria monocytogenes baktériummal szennyezett ételt fogyasztunk. A Listeria-járványok meglehetősen gyakoriak, de nem feltétlenül érint hatalmas számú embert – az Egyesült Államokban évente körülbelül 1600 ember kapja el a fertőzést, akik közül 260-an meghalnak. A legnagyobb valószínűséggel a terhesek, az újszülöttek, a legyengült immunrendszerű emberek és az idősek kapják el. Az influenzaszerű tünetek gyakoriak, de a súlyosabb tünetek közé tartozhat a zavartság, a hányás, a nyakmerevség és a görcsök. A betegség bélrendszeri formája általában nem igényel antibiotikumot a gyógyuláshoz, de az invazív betegség – amikor a baktérium a bélrendszeren kívülre kerül – gyakran gyógyszeres kezelést igényel a gyógyuláshoz. Figyeljen a hírekre; ha járvány van, arról gyakran széles körben beszámol a média, így az emberek tudják, hogy figyelniük kell rá.
23. E. coli
Az Escherichia coli, ismertebb nevén E. coli egy olyan baktérium, amely általában az állatok és az emberek beleiben él. Székletürítéskor ürül ki. A baktériumtörzsek többsége nem árt, néhány azonban betegséget okozhat azáltal, hogy úgynevezett Shiga-toxint termel. Az E. coli baktériumot fertőzött élelmiszer fogyasztásával, vagy egy állat vagy egy általa fertőzött tárgy közvetlen érintkezésével kaphatja el. Gyomorgörcs, hányás, hányinger és hasmenés jelezheti, hogy elkapta a fertőzést, amely fertőző. A legtöbb ember körülbelül egy hét alatt felépül a fertőzésből, bár egyes esetek halálosak is lehetnek. Szeretné megelőzni? Főzze meg jól a húsokat, kerülje a pasztőrözetlen tejtermékeket vagy gyümölcsleveket, mossa meg a nyers termékeket, és mosson rendszeresen kezet.
24. Hantavírusos tüdőszindróma
A patkányok és az egerek a hantavírusok fő állati rezervoárjai, amelyek hantavírusos légúti szindrómát okozhatnak. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha olyan port lélegzünk be, amely szarvasegér ürülékkel, vizelettel vagy nyállal érintkezett. A tünetek az enyhe influenzához hasonlóan kezdődnek, de a tüdő később megtelhet folyadékkal, és nehezebben kap levegőt, ahogy a betegség súlyosbodik. A legtöbb ember felépül, de a vírus ellen nincs meghatározott kezelés vagy vakcina. Az esetek körülbelül egyharmada halálos kimenetelű. A korai diagnózis kulcsfontosságú, csakúgy, mint az intenzív osztályhoz való hozzáférés. Egyesek oxigént kapnak a fertőzés elleni küzdelemhez. A hantavírus elkapásának elkerülése érdekében ne keverje fel a rágcsálófészkeket vagy más olyan anyagokat, amelyekkel érintkezett, és tartsa távol a rágcsálókat a lakóterektől. A CDC jelentése szerint évente körülbelül húsz-negyven eset fordul elő az Egyesült Államokban.
25. Psittacosis
A papagájlázként is ismert psittacosis elsődleges terjesztői a madarak, és a legtöbb ember a madárral való közvetlen érintkezés vagy a madártollal vagy ürülékkel szennyezett por belégzése után betegszik meg. A betegséget a Chlamydophila psittaci baktérium okozza. A kakadérok, papagájok és papagájok gyakran hordozzák a baktériumot, amely más madárfajokat is megfertőzhet. Előfordulhat, hogy az állatokon nem észlelhetők tünetek, bár ezek közé tartozhat a rossz étvágy és a légzési nehézség. A fertőzés emberi tünetei közé tartozik a száraz köhögés, a láz, a fejfájás és az izomfájdalom. Orvosa orrmintát vehet, illetve köpet- vagy vérvizsgálatot végezhet, hogy megerősítse, hogy Önnél is fennáll-e a fertőzés. Ha már kapott antibiotikumot, akkor már nem kell aggódnia.
36. MERS
A közel-keleti légúti szindróma (MERS) egy vírusos légúti megbetegedés, amely viszonylag új az embereknél, mivel először 2012-ben jelentették be. A vele fertőzött embereknél jellemzően súlyos légúti megbetegedések alakulnak ki, amelyek lázzal, köhögéssel és légszomjjal járnak. Becslések szerint az érintettek 30-40 százaléka meghal. A vírus a fertőzött dromedár tevéktől (Camelus dromedarius) terjedhet át az emberre, akik valószínűleg először denevérektől kapták el a vírust. Az emberek is átadhatják egymásnak a vírust szoros érintkezés és a légzőszervi cseppek révén, ha köhögnek. Éppen ezért a megfázás megelőzésére szolgáló szokásos módszerekkel lehet megelőzni. A vírusfertőzésnek nincs specifikus kezelése.