Az éghajlatváltozás és a koraszülés kockázatának drámai összefüggése

Egy ausztrál tudóscsoport új kutatása, amely a világ 163 egészségügyi tanulmányát vizsgálta felül, rendkívül aggasztó képet tár fel arról, hogy a gyermekkori egészségi állapot máris romlott az éghajlatváltozás következtében, amely nem mutatja jelét annak, hogy a közeljövőben enyhülne.

Becslések szerint jelenleg 600 millió ember él olyan területeken, ahol az ember számára ideálisnak tartott hőmérsékleten kívül eső hőmérsékletnek vannak kitéve, és a tudósok előrejelzése szerint ez a szám az évszázad végére hárommilliárdra fog emelkedni.

Ez rossz hír, tekintve, hogy az új kutatás szerint az éghajlatváltozással összefüggő hőmérsékleti szélsőségek átlagosan hatvan százalékra emelték a koraszülés kockázatát.

A tanulmány arról is beszámol, hogy az olyan éghajlati eseményekből, mint az erdőtüzek, a szárazságok és a szabálytalan évszakok miatt megnövekedett légköri részecskék és allergének jelentős hatással vannak a légzőszervi megbetegedésekre és a perinatális kimenetelre.

Corey Bradshaw, az ausztráliai Flinders Egyetem globális ökológusa aggódik amiatt, hogy az éghajlatváltozás világszerte gyermekek millióinak okozhat életre szóló szövődményeket.

„Összegeztük az adatokat, hogy megmutassuk, a jövőbeni időjárási események bizonyos típusai hogyan fogják súlyosbítani a lakosság bizonyos egészségügyi problémáit” – mondja.

„Számos közvetlen kapcsolatot azonosítottunk az éghajlatváltozás és a gyermekek egészsége között, amelyek közül a legerősebb a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettségből eredő koraszülés átlagosan hatvan százalékkal megnövekedett kockázata volt.”

A Bradshaw és munkatársai által áttekintett 39 tanulmányban kimutatták, hogy a perinatális kimenetelre hatással van a hőmérséklet-változás. E tanulmányok közül 29-ben számoltak be koraszülésről, így ez volt a leggyakoribb kimenetel, amely vagy a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettséggel, vagy a környezeti hőmérséklet emelkedésével hozható összefüggésbe. Más tanulmányok azonban olyan hatásokról is beszámoltak, mint az alacsony születési súly, a terhességi kor változása, a membránok idő előtti megrepedése és még a terhesség elvesztése is.

Míg a szélsőséges hőmérsékletnek volt a legnagyobb hatása a gyermekek egészségére, a légszennyező anyagok hatását vizsgáló húsz tanulmányból 16-ban megállapították, hogy legalább valamilyen hatással voltak a gyermekek egészségi állapotára.

A légszennyezés jelentős hatással volt a légzőszervi megbetegedésekre. Például legalább hét különböző tanulmány arról számolt be, hogy a levegőben lévő részecskék megnövekedett koncentrációja egybeesett a kórházi sürgősségi osztályokon légzőszervi problémákkal jelentkező gyermekek számának növekedésével. E tanulmányok közül négy kifejezetten az erdőtüzek füstjéből származó szennyezést vizsgálta, amelyet most gyakrabban lélegzünk be, mint valaha.

„Az általunk azonosított gyermek-egészségügyi problémák az időjárási szélsőségektől függenek - a szélsőséges hideg légzőszervi megbetegedéseket okoz, míg a szárazság és a szélsőséges esőzések a népesség növekedésének elmaradását eredményezhetik” – írják a szerzők.

Ahogy a kutatók rámutatnak, az alacsony és közepes jövedelmű országok alulreprezentáltak a kutatásban. Így ez a borús kép valójában alulbecsülése lehet annak, hogy valójában mennyire rossz a helyzet, mivel az elemzett tanulmányok többsége a magas jövedelmű országokban készült, ahol a gyerekek jobban védettek az éghajlatváltozás legrosszabb hatásaitól.

A kutatók szerint a legfontosabb tényezők, amelyek megvédik a gyermekeket az éghajlatváltozás által az egészségükre jelentett veszélytől, a gazdasági stabilitás és erő, a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a megfelelő infrastruktúra és az élelmezésbiztonság.

„Az éghajlatváltozás egyetemes, és minden országot és embert hátrányosan érint, ezért fel kell készítenünk a társadalmakat a gyermekek egészségét fenyegető, növekvő veszélyekre” – mondta Lewis Weeda orvos-tudós a Nyugat-ausztráliai Egyetemről.