Egészség
Újra felbukkant a fekete halál
Szerencsére a modern antibiotikumok révén a bubópestis már nem jelent halálos ítéletet

Oregon államban most erősítették meg az első esetet nyolc év óta, és a hatóságok szerint valószínűleg egy házimacskától származik, amely szintén tüneteket mutatott.
Általában egy ilyen fertőzés influenzaszerű tünetekkel kezdődik, beleértve a fáradtságot, lázat, hidegrázást és fejfájást.
Az Oregonban nemrég történt fertőzés azonban már egy lefolyó tályog, úgynevezett „bubó” kialakulásáig fejlődött, ami manapság ritka kimenetelű.
Szerencsére a modern antibiotikumok révén a bubópestis már nem jelent halálos ítéletet. A fertőzés hátterében álló baktérium, a Yersinia pestis ritkán bizonyul halálos kimenetelűnek, ha időben elkapják és kezelik.
Az oregoni beteg láthatóan jól reagál a modern gyógyszerekre, és a közeli hozzátartozóit is kezelték, hogy megfékezzék a további terjedés lehetőségét.
A hatóságok nem közölték, hogyan terjedt át a fertőzés a macskáról a gazdára, de ha a macskát fertőzött bolhák harapták meg, a háziállat hazahozhatta a bolhákat, és ezzel a gazdát is megfertőzte.
Az Y. pestis általában kisemlősöket és bolhákat fertőz, és attól függően, hogy hogyan terjed át az emberre – harapás, fertőzött folyadékok vagy a levegőben lévő cseppek útján –, bubópestist vagy vér- vagy tüdőalapú pestist okozhat.
A bubópestis a leggyakoribb forma, amely a nyirokrendszert érinti, duzzadt és fájdalmas nyirokcsomókat okoz, amelyek nyitott, gennyes sebekké alakulhatnak.
Ha a fertőzés terjed, később a tüdőt is megfertőzheti. Az oregoni beteg a jelek szerint a kórházban kezdett köhögni, ami annak a jele, hogy a betegsége veszélyes stádiumba kerülhetett.
A pestist először a 20. század elején azonosították az Egyesült Államokban, és a hajókon szállított patkányok hozták be az országba.
Az utolsó városi pestisjárvány az országban 1925-ben ért véget, de a baktérium a vidéki rágcsálófajokba menekült, és a nagyvárosokon kívül is időszakos járványokat okozott.
Ma az USA-ban a legtöbb megbetegedés a középnyugati és északnyugati vidéki területeken fordul elő, évente átlagosan hét esetet jelentenek.
Oregonban utoljára 2015-ben jelentettek esetet, amikor egy lány egy vadászaton megfertőződött, és az intenzív osztályon kötött ki. Az államban évtizedek óta nem jelentettek halálesetet a pestis miatt.
Az Egyesült Államokon kívül a pestis Óceánia kivételével minden kontinensen jelen van, mégis azokon a helyeken fordul elő rendszeresen a betegség, ahol rezidens állati és ezekkel átfedő emberi populációk vannak, mint például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár és Peru.
A különösen súlyos járványkitörések során a betegség több száz emberéletet követelhet.
Mégis, a 15. században Európát sújtó fekete halálhoz és a 19. századi kínai és indiai járványhoz képest, amely milliók halálát okozta, a bubópestis nem az a nemzetközi gyilkos, mint amilyen egykor volt.
Mégis, a korábbi hírhedtségének köszönhetően egy-egy eset az Egyesült Államokban még mindig címlapokra kerülhet – még akkor is, ha a beteget sikeresen kezelik, és a fertőzést megállítják.