Ezek a tünetek prosztatamegnagyobbodást jelezhetnek

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata hiperplázia) az egyik leggyakoribb prosztataprobléma. Előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával arányosan nő, és egyes mérések szerint az 50 év feletti férfiak több mint harmadát érinti.

A prosztata – magyar nevén dülmirigy – körülbelül három centiméter átmérőjű szerv a férfiak szervezetében, amely a húgyhólyag alatt a húgycsövet öleli körül. A prosztata megnagyobbodása a húgycső szűkületével jár, ami az úgynevezett alsó húgyúti tünetegyüttes megjelenéséhez vezethet. Akadályozott vizeletürítés, gyakori éjszakai vizelés, vizeletcsepegés és szexuális zavarok is felléphetnek tünetként.

A prosztata megnagyobbodása esetén a tünetek jelentős része a húgycső szűkületéből adódik, mert a szűkület megakadályozza a húgyhólyag teljes kiürítését, és a vizelet szabad, egyenletes folyását.

Prosztatamegnagyobbodás esetén tapasztalható nehezen indítható vizelés, akadozó vagy gyenge vizeletsugár, erőlködés a vizeletürítéskor, gyakori, hirtelen vizelési inger, éjszakai vizelés.

Ezek közül már egyetlen tünet megléte is felvetheti a prosztatamegnagyobbodás gyanúját.

Ha a vizelésében változást vagy a prosztatamegnagyobbodás főbb tünetei közül bármelyiket tapasztalja, forduljon háziorvosához, vagy keresse fel a területileg illetékes urológiai rendelőt!

A prosztatamegnagyobbodás szövődményeként kialakuló húgyúti fertőzés a férfiak esetében mindig komplikált fertőzésnek számít, és orvosi ellátást igényel. Az akut vizeletelakadás súlyos, a hólyagszakadás veszélyével járó, sürgős ellátást igénylő állapot – ha a tüneteit tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz!

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás tünetei megegyezhetnek a prosztatarák tüneteivel. A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganattípus, a daganatos megbetegedések okozta halálozások körülbelül 10 százalékáért felelős. Európában a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganat.

Magyarországon átlag fölötti a rákos megbetegedések, illetve a rákban elhunytak száma, ami sok esetben a kései felismerés következménye. Korai stádiumban a daganatos megbetegedések nagyobb hatékonysággal kezelhetők, ilyenkor a tízéves vagy azt meghaladó túlélési arány meghaladja a 90 százalékot, ezért kiemelt fontosságúak a szűrővizsgálatok.

Prosztatabetegségre gyanús tünetekkel jelentkező, illetve fokozott daganatrizikójú személyeknél vér prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjének vizsgálatát és rektális digitális vizsgálatot végeznek.

A prosztataspecifikus antigén a prosztata által termelt fehérje, amelynek mennyisége arányos módon jelezheti a prosztata mirigyes állományának sejtszaporulatát vagy túlzott aktivitását. A fehérje mennyiségi növekedését egyaránt okozhatja a prosztatarák, a prosztata gyulladása és a megnagyobbodása is.

A rektális digitális vizsgálat a végbél kitapintásos vizsgálatát jelenti. A prosztatarák általában a prosztata külső részein alakul ki – szemben a jóindulatú prosztatamegnagyobbodással, ahol a sejtszaporulat a belső régiókat érinti –, ezért az orvosok a daganatot már a korai fázisában is képesek kitapintani a végbél felől. Ez kellemetlennek tűnhet, de gyors, fájdalmatlan és rendkívül fontos rutinvizsgálatról van szó.