Egészség

Ilyen esetekben jelenthet megoldást a csontvelő-átültetés

Az őssejtek származhatnak magától a betegtől, illetve egy másik személytől, azaz a donortól

Abban az esetben, ha bizonyos betegségek más kezelési módokra nem reagálnak megfelelően, a csontvelő-transzplantáció jelenthet megoldást.

Ilyen esetekben jelenthet megoldást a csontvelő-átültetés
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A csontvelő-átültetés más néven csontvelő-transzplantáció egy olyan terápiás eljárás, mely során egészséges őssejteket juttatnak a betegbe a károsodott, illetve beteg csontvelő helyére.

A csontvelő fő feladata a vér és az immunrendszer különböző alkotóinak – vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék – termelése. A csontvelő-átültetés olyan esetekben merül fel kezelési lehetőségként, ahol ez a funkció súlyosan sérül vagy kórossá válik.

A csontvelő-átültetés kétféleképpen végezhető: az őssejtek származhatnak magától a betegtől (autológ csontvelő-átültetés), illetve egy másik személytől, azaz a donortól (allogén csontvelő-átültetés).

A csontvelő-átültetésnek három fő célja lehet. A kemoterápia vagy sugárkezelés következtében károsodott csontvelő helyreállításának céljából, a beteg vagy károsodott csontvelő pótlása egészséges őssejtekkel vagy az új őssejtek biztosítása, melyek felveszik a harcot a szervezetben lévő daganatos sejtekkel.

Vannak olyan betegségek, amelyek esetében indokolttá válhat a csontvelő-transzplantáció. Többek között ilyen az akut és krónikus leukémia, a vérszegénység, a Hodgkin-limfóma, a non-Hodgkin limfóma, az immunhiányos állapotok vagy éppen a neuroblasztoma.

A csontvelő-transzplantáció abban az esetben jelent terápiás megoldást, ha a betegség más kezelési módokra nem reagált megfelelően.

Őssejtgyűjtés autológ transzplantációhoz

A betegből úgynevezett aferezissel nyernek őssejteket a transzplantációhoz. Aferezis során a vért a vénából az aferezist végző gépbe vezetik, és a gépben keringetik. Végül a vér különböző elemei, így az őssejtek is különválnak. Az aferezist megelőzően, négy napon át őssejtstimuláló (aktiváló) faktorokat alkalmaznak a betegen, hogy az őssejtek képződése felgyorsuljon, és azok a csontvelőből kikerüljenek a véráramba. Az őssejteket összegyűjtik és fagyasztják addig, míg felhasználásra nem kerülnek. A vér többi részét visszajuttatják a betegbe. Az aferezis nagyjából három órán át tart.

Őssejtgyűjtés allogén transzplantációhoz

Allogén transzplantáció esetén először donort kell találni. A donort főként a beteg immunrendszerével való egyezés alapján választják, erre legnagyobb esély a családtagok körében van, de nem kizárt az sem, hogy a közös európai donorbankban is található egyezés. Ezt követően a donortól őssejtet nyernek a csontvelőből vagy a vérből. Egy harmadik lehetőség a köldökzsinórvérből vett őssejt használata. Születéskor az édesanya kérheti, hogy fagyasztva tárolják a köldökzsinórvért, hogy szükség esetén az felhasználható legyen.

A transzplantáció előtti vizsgálatokat követően a kondicionálás következik, mely nagyjából egy hetet vesz igénybe. A kondicionálás során a beteg kemoterápiát és/vagy besugárzást kap, melynek célja, a daganatos betegség esetén a daganatsejtek elpusztítása

A kondicionálás alatt több mellékhatás is jelentkezhet. Ilyenek a hányinger, a hányás, a hasmenés, a hajhullás, az ajkak berepedezése, a fekélyek, a fertőzések, a vérzés, a vérzékenység, a meddőség, a fáradékonyság, a szürkehályog és szervi károsodások.

A kondicionálást követően két nappal kerül sor a csontvelő-átültetésre. A csontvelő-átültetés során a centrális kanülön keresztül juttatják be a betegbe az őssejtet. A beavatkozás alatt a beteg ébren van, maga a művelet fájdalmatlan.

Az őssejtek, miután a szervezetbe jutottak, a csontvelőbe vándorolnak. Osztódnak, majd elindul a vér alkotóelemeinek képződése. Pár hét szükséges ahhoz, hogy a vér alkotóelemeinek száma a normál szintet elérje.

A csontvelő-átültetést követően a betegnek minimum egy hónapig a kórházban kell tartózkodnia. A fokozott fertőzési rizikó miatt a betegnek steril szobában kell lennie.

A transzplantációt követően napokon, heteken át rendszeres vérvizsgálatok és egyéb vizsgálatok elvégzése szükséges a beteg állapotának követése érdekében.

Ezt követően – a transzplantáció típusától függően – hetente, illetve havonta kötelező a kontrollvizsgálatokon való részvétel. Addig, amíg a csontvelő nem termel elegendő mennyiségű vörösvértestet, illetve vérlemezkét, transzfúzióra lehet szüksége a transzplantáltnak.

A transzplantációt követően fontos az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Ez segít elkerülni a kóros súlygyarapodást. Fontos figyelni, hogy az élelmiszerekkel ne vigyen be kórokozókat, változatosan étkezzen, csökkentse a sóbevitelt. Ne fogyasszon alkoholt és grapefruit levet a nem kívánt gyógyszerhatások kockázata miatt. Ne dohányozzon, és rendszeresen vegyen részt a szűrővizsgálatokon.

A csontvelő-átültetés gyógyulást, illetve remissziót (tünetmentes állapotot) eredményezhet. A csontvelő-átültetés teljes regenerálódása akár két évig is eltarthat.

A beteg állapotától függően a csontvelő-átültetés eredményessége és a mellékhatások súlyossága széles skálán mozoghat. A csontvelő-átültetés jelentős lelki terhet jelent a beteg számára, ezért nagyon fontos a lelki támogatás, melyben érdemes lehet pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni.

Kapcsolódó írásaink