Ezek a tünetek gyomordaganatot jelezhetnek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2020-ban a gyomorrák volt a hatodik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, amelynek következtében 769 ezer ember halt meg világszerte; és több mint egymillió új esetet fedeztek fel.

A gyomor rendkívül ellenálló a benne található savval és emésztőenzimekkel szemben, azonban néha károsodhat: fekélyek, szűkületek és daganatok alakulhatnak ki benne.

A gyomorrák kezdeti szakaszában gyakran egyáltalán nem mutatkoznak tünetek, vagy nem specifikusak (más betegségek esetén is előfordulnak), ezért az esetek közel 40 százalékában előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget.

A gyomorrák korai tünetei a felhasi diszkomfort (kényelmetlen) érzés, az étvágytalanság, az állandó teltségérzéssel járó dyspepsia, az étel- vagy húsundor. Későbbi stádiumban további tünetek is jelentkezhetnek, mint a fogyás, a vérszegénység, a hasi fájdalom, a hányinger, az étkezés utáni hányás, a vérhányás, a fekete széklet vagy a nehezített nyelés. Előrehaladott stádiumban a has kidomborodhat a hasüregben felgyülemlő folyadék miatt, a tumor- vagy a nyirokcsomó-áttétetek (a gyomor és a kulcscsont körül) tapinthatóvá válhatnak, illetve csontáttét esetén csontfájdalom jelentkezhet.

Ha az alarmírozó tüneteket (vérzés, fogyás, hányás), valamint nyelési zavart, étvágytalanságot, korai teltségérzést, tompa gyomortáji fájdalmat tapasztal, vagy családi kórelőzményében elsőfokú rokonnál szerepel a gyomorrák, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén gasztroenterológiai szakrendelésre irányítja további kivizsgálásra.

Amennyiben hirtelen jelentkező, egyre fokozódó hasi fájdalmat, illetve vérhányást, a végbélből élénkpiros vér távozását vagy fekete kenőcsös székletet észlel, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

A gyomorrák kialakulásának hátterében környezeti hatások, táplálkozási szokások, bizonyos betegségek és fertőzések, valamint genetikai tényezők is állhatnak. A gyomordaganatok bizonyos hányadában genetikai hajlam áll fenn. Első fokú rokon gyomorrákja esetén a betegség rizikója két-háromszorosára emelkedik. A genetikai érintettség következtében a H. pylori-fertőzés súlyosabb immunválaszt vált ki, ami a gyomorhám sorvadását (atrófia) idézi elő.

A táplálkozás is befolyásolja a gyomor rosszindulatú daganatainak megjelenését: a sóban gazdag, valamint a tartósított és füstölt élelmiszerek fogyasztása kétszeresére növeli kialakulásának esélyét, ezzel ellentétben a magas antioxidáns-tartalmú friss zöldségek és gyümölcsök rendszeres étrendbe iktatása 30–50 százalékkal csökkenti a kockázatot).

Gyomorrákra hajlamosító további tényezők közé tartoznak bizonyos betegségek, mint a gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorfekély, megelőző gyomorműtétek, epereflux (a patkóbélbe ürülő epeváladék gyomorba visszajutása). De további hajlamosító tényező lehet az elhízás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás.

A gyomordaganatok kialakulásának kockázata csökkenthető az egészséges életmóddal, ami az összes daganatos betegség prevenciójában szerepet játszik. A megelőzés részét képezi az egészséges táplálkozás, a stressz kerülése, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, valamint a mindennapi testmozgás.

A gyomorrák korai felismerése érdekében a fokozott kockázattal élők szoros követése, időnkénti endoszkópos szűrővizsgálata és a H. pylori-fertőzés szűrése javasolt.