Egészség
2040-re megszűnik a méhnyakrák
Nem győzik hangsúlyozni a HPV elleni védőoltás fontosságát
Amanda Pritchard, az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS England) főnöke szerint az oltási és szűrési arányok javulásával két évtizeden belül elérhető lenne, hogy szinte senki ne szenvedjen méhnyakrákban.
Egy egészségügyi konferencián el is mondta, hogy a cél eléréséhez többet kell tenni az oltási és szűrési arányok növelése érdekében.
Jelenleg Angliában évente mintegy 2600 nőnél diagnosztizálják a rákot.
A HPV-vakcina közel 90 százalékkal csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
Az angliai tizenévesek csak egy adag HPV elleni oltást kapnának majd Amanda tervei szerint.
Ausztráliában 2035-re tűzték ki ezt a célt. Ennek eléréséhez a WHO szerint 90 százalékos védőoltási és 70 százalékos szűrési célt kell elérni.
A legfrissebb adatok szerint Angliában a lányok 86 százaléka és a fiúk 81 százaléka kapja meg a HPV elleni védőoltást.
A HPV (humán papilloma vírus) a méhnyakrák 99 százalékát okozza, és az alkalmazott vakcina 90 százalékban hatékonyan véd a vírus ellen. Ezért a méhnyakrákszűrés továbbra is kulcsszerepet játszik a méhnyakrák megelőzésében és a korai kezelés biztosításában.
A szűrőprogram képes felismerni a rák korai jeleit, és megelőzni az esetek háromnegyedének a kialakulását. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy a szűrésre jogosultak közül minden harmadik személy nem jelentkezik a szűrésre.
Az önellenőrző szűrőcsomagok kipróbálását kiterjesztik, hogy megpróbáljanak megoldást találni erre a problémára. Jelenleg Angliában 100 000 nőre 9,5 méhnyakrákos eset jut, ami több mint kétszerese a célértéknek, és ez a szám az elmúlt évtizedben stabil maradt.
A HPV-vakcina első beadása óta azonban 87 százalékkal csökkent a méhnyakrákos megbetegedések száma ebben a csoportban – derült ki a kutatásból, ami arra utal, hogy az elkövetkező években csökkenni fog a megbetegedések száma.
Julie Sharp, elismert orvos szerint a méhnyakrák megszüntetése reális cél, és teljes mértékben támogatja az NHS England ígéretét.
Azt azonban hozzátette, hogy célzott fellépésre van szükség a védőoltás és a szűrővizsgálatok elterjedtségének növelése érdekében, valamint az akadályok csökkentése érdekében, amelyek meggátolják az emberek jelentkezését – a kutatások szerint a szégyenérzet, a korábbi rossz tapasztalatok, a nehéz időpontfoglalás és a kenetvizsgálat értelmezésének hiánya mind-mind lehetséges tényező.
„Ez a törekvés csak akkor lehetséges, ha az oltási és szűrési programokat elegendő erőforrás és modern informatikai infrastruktúra támogatja” – magyarázta a doktornő.
