Egészség

Családi és nemzeti érdek a nőgyógyászati szűrések komolyan vétele

Az egyén mellett a családok és a nemzet érdeke is, hogy minél több nő vegyen részt a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára a Nőgyógyászati Onkológiai Világnap alkalmából Egerben tartott szombati panelbeszélgetésen.

Családi és nemzeti érdek a nőgyógyászati szűrések komolyan vétele
Képünk illusztráció
Fotó: JOSE PELAEZ / Image Source / Image Source via AFP

Beneda Attila kiemelte: a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint az elmúlt 20 évben az emlőszűrésen részt vett nők aránya nem érte el a 60 százalékot, sőt ez mostanra 40 százalék alá esett. Ahhoz képest, hogy a magyar társadalomban egyértelműen jelen van egy egészségtudatosabb szemlélet és életmód, a szűrések, a betegségmegelőzés terén még nem vagyunk elég hatékonyak – fogalmazott.

Abban egyszerre van egyéni, társadalmi és államigazgatási felelősség, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nyújtotta lehetőséggel mindenki éljen, és az betöltse rendeltetését – közölte. Így meg kell oldani azt is, hogy minden állami és magánegészségügyi vizsgálat, illetve szűrés ténye és eredménye bekerüljön ebbe a rendszerbe, hiszen a sikeres megelőzés, illetve terápia feltétele, hogy legyenek valós, hozzáférhető és elemezhető adatok az orvosok kezében – húzta alá.

Emlékeztetett: jelenleg az V. Budapesti Demográfiai Csúcs zajlik, ahol központi téma hazánk talán legégetőbb problémája: a népesség csökkenése. „Azon kívül, hogy mindent igyekszünk megtenni a vágyott gyermekek megszületéséért, az elkerülhető halálozások számának visszaszorítására, a betegségek gyógyítható stádiumú felismerésére is nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk" – mondta.

„Éppen elég dolog fenyegeti a családokat ezekben az időkben, így legalább a kivédhető veszélyeket fontos kiemelten kezelnünk” – mondta, és a szűrések, köztük a méhnyakrák- és emlőszűrések fontosságára hívta fel a figyelmet.

Beneda Attila szerint a családorvosoknak fokozott felelőssége van abban, hogy e tekintetben is figyeljenek betegeikre, és nyilvántartsák, küldjék, illetve szükség szerint számon is kérjék őket a betegségek időbeni felismerése érdekében – hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár úgy vélte: a jövő szemléletformálásának fókuszában annak kell állnia, hogy a jobb félni, mint megijedni elv alapján a daganatos betegségek miatti aggodalom aktivitásra és ne passzivitásra ösztönözze az embereket. Az egészségügyi ellátórendszernek ebben meghatározó szerepe van, ám önmagában ezt a célt bizonyosan képtelen elérni, az kizárólag össztársadalmi együttműködéssel sikerülhet – jegyezte meg.

Beneda Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy novemberben konferenciát terveznek arról, hogyan lehet a társadalom lelki egészségét generációk együttműködésének segítségével javítani.

Kapcsolódó írásaink