Egészség
Emiatt öregszik meg a testünk
Egy friss tanulmány szerint kiemelt jelentőséggel bírhat az emberi bélflóra egészsége
Mint az Euronews Next írása is rámutat: az emberi bélrendszer összetett ökoszisztéma, amely olyan mikroorganizmusok trillióinak ad otthont, amelyek létfontosságú szerepet játszanak egészségünk fenntartásában.
A lap szemlézte a Developmental Cognitive Neuroscience című folyóiratban közzétett tanulmányt is, mely szerint a belekben élő mikrobák nemcsak a fizikai állapotunkra hatnak ki, ráadásul mint kiderült: a kutatásnak magyar vonatkozásai vannak. Mint írják: „a Magyar Testnevelési- és Sporttudományi Egyetem kutatócsoportjának felfedezései új lehetőségeket nyitnak meg a probiotikumok erejének hasznosítására az egészség és a hosszú élet elősegítése érdekében” – idézte az Euronew Next Radak Zsolt professzort, a tanulmány vezető szerzőjét.
A sejtjeink minőségét olyan tényezők befolyásolhatják, mint az életmódunk, az étrendünk és a különböző környezeti tényezőknek való kitettségünk, ami végső soron hatással lehet az egészségünkre és arra, miként öregszünk. Míg az epigenetikai markerekről a tanulmány úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy mérjék a sejtszintű hanyatlást, ami egy pillanatfelvételt ad „epigenetikai óránkról” vagy a már említett „biológiai életkorunkról” – teszik hozzá.
A szakértők állítása szerint a „jó” és „rossz” baktériumok egyensúlyának felborulása összefüggésben állhat a rák, a cukorbetegség és a gyulladásos bélproblémák kialakulásával. Arra viszont egyelőre nem tudnak magyarázattal szolgálni, hogy a fiatal és egészséges bélrendszer pontosan milyen folyamat hatására válik később beteggé. Heinrich Jasper, a kaliforniai Buck Öregedéskutató Intézet munkatársa úgy véli, hogy az eredmények lehetővé teszik a tudósok számára, hogy megtalálják a megoldást a bélflóra időskori hanyatlásának prevenciójára, mellyel jelentősen növelhetővé válik majd az élettartam – idézte a Házi Patika.
Minél több a gyulladásos baktérium, annál gyorsabban öregszünk
„Vizsgálataink során rájöttünk, hogy a gyulladást okozó baktériumok valójában felgyorsítják az öregedési folyamatot: tehát ha több gyulladáskeltő baktérium található a szervezetedben, akkor előrehaladott nálad az öregedés folyamata”
– magyarázta a professzor az Euronews Nextnek, hozzátéve, hogy a felgyorsult öregedés „azt jelenti, hogy idősebb vagy, mint a kronológiai életkorod”.
Az evezősök bélmikrobiomjában jelen lévő specifikus baktériumok elemzésekor a kutatók azt találták, hogy a gyulladáscsökkentő baktériumok magasabb szintje összefüggött a jobb fittségi mutatókkal és az öregedés lassabb ütemével. Ezzel szemben a gyulladáskeltő baktériumok jelenlétét a fittségi teszteken nyújtott gyengébb teljesítménnyel hozták összefüggésbe.
A sportolók 38 és 84 év közöttiek voltak, és részt vettek a 2019-es világversenyen, amelyet kifejezetten a masters evezősök számára szerveztek.
Az eredmények arra utalnak, hogy a bélbaktériumok, a gyulladás, a fittség és az öregedési folyamat között alapvető kapcsolat van, ami megkérdőjelezi azt az általános feltételezést, hogy a több baktérium egyszerűen jobb egészséget jelent
– mutatott rá Radak professzor.
A tanulmány azonban nem állapított meg az ok-okozati összefüggést. Könnyen lehet, hogy a sportolók feltehetően egészségesebb táplálkozása pozitívan befolyásolja a bélrendszerükben lévő jótékony baktériumok mennyiségét.
Azonban „ezek a baktériumok nem állnak összefüggésben a kronológiai öregedéssel. Úgy vélem ez elég érdekes megfigyelés, mert ez azt jelenti, hogy ezek a baktériumok valójában a DNS-metilációs öregedésben [epigenetikus öregedés] vesznek részt” – mondta.
„Úgy gondolom, hogy ezek az eredmények azért fontosak, mert először azonosítanunk kell az összefüggéseket. Aztán persze, ha ezt meg tudjuk erősíteni, a következő lépés az, hogy kezeljük a gyulladáskeltő baktériumok tútengését, és olyan »módosításokat« végezzünk a bélmikrobiomban, amelyek talán lehetővé teszik az öregedés lassítását és az egészségesebb életet” – fogalmazott.
Radak csapata jelenleg egy hat hónapos követéses vizsgálatot végez, amelyben probiotikumok segítségével módosították az evezősök bélmikrobiomját, hogy felmérjék, ez a beavatkozás közvetlenül befolyásolja-e a biológiai öregedést. Az eredményeket várhatóan 2024 elején teszik közzé.
Eközben egy másik vizsgálaton is dolgoznak 60, 25 és 102 év közötti olimpiai bajnokok bevonásával, amelynek célja, hogy feltárják a korai, magasszintű fizikai aktivitás hatását az öregedési folyamatra.
Az előzetes eredmények már kimutatták, hogy az élsportolók epigenetikai életkora fiatalabb, mint a kronológiai életkoruk – nyilatkozta a profeszor az Euronews Nextnek.
