Magas a vérnyomása? Ezek a hétköznapi szokások is megemelhetik

A magas vérnyomás kialakulásának számos összetevője ismert, a genetikai örökségtől az egészségi állapotig. Ám nem minden tényező független tőlünk: káros szenvedélyeink is hatással vannak – mások mellett – a vérnyomásunkra. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat specialistája azt összegezte, hogyan hathatnak mindezek a vérnyomásra.

A magasvérnyomás-betegség diagnózisával szembesülve sokan csak megvonják a vállukat: mit lehet tenni, már az apámnak is magas volt a vérnyomása… És bizonyos szempontból van igazságuk. A magas vérnyomás ugyanis részben genetikai alapú, azonban meglévő betegségek és az életmódunk is befolyásolja az értékeket. Különösen igaz ez a káros szenvedélyeinkre, rossz szokásainkra, amelyek egytől egyig a magas vérnyomás rizikófaktorai. Érdemes tehát sorra venni ezeket az életmódbeli tényezőket.

A sóban gazdag és a káliumban szegény táplálkozás alapvető rizikófaktora a magas vérnyomásnak. A só azonban megtévesztő lehet: az utánsózás hiánya még nem jelent azt, hogy kizárható a túl sok só bevitele. Ugyanis a bevitt só nagy része a feldolgozott élelmiszerekből – felvágottakból, szalámikból, chipsekből, rágcsálnivalókból – származik – ezekkel óvatosan kell bánni. Az alacsony káliumbevitel pedig szintén táplálkozással orvosolható: magas káliumtartalmú például a banán, a krumpli, a babfélék és a joghurt.

– hangsúlyozza a szakorvos.

A túlsúly és az elhízás (utóbbi nagyobb súlyfelesleget jelent) mindenképpen keményebb munkára készteti a szívet, hogy eljuttassa a tápanyagban gazdag vért a testbe. Idővel ez egyre nagyobb terhelésnek teszi ki a szívünket. Ráadásul az elhízás igen gyakran együtt jár a magas koleszterin- és trigliceridszinttel, miközben az úgynevezett „jó koleszterinből” kevesebb található a vérben. Sőt, az elhízás nemcsak magas vérnyomáshoz vezethet, de cukorbetegséghez és szívbetegségekhez is – így mindenképpen a fölös kilók leadására kell törekednünk. Ebben a szándékban is nagy segítség lehet a dietetikus által összeállított, személyre szabott étrend.

Tekintve, hogy a rendszeres mozgás segít a szívnek és az ereknek erősnek, rugalmasnak és egészségesnek maradni, önmagában is van egyfajta vérnyomáscsökkentő hatása. Korábban elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardióedzést ajánlották a magas vérnyomás és más szív-érrendszeri betegségek kezelésében, megelőzésében. Mára azonban az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. A hatékony, személyre szabott aktivitás kialakításában nagy segítség a mozgásterapeuta.

Az alkohollal kapcsolatban tudni kell, hogy egy alkalommal elfogyasztott, háromnál több pohár alkohol egészen biztosan emeli a vérnyomást, és ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt, akkor hosszú távú emelkedéssel is számolhatunk. Amennyiben a betegnél nincs jelen májbetegség, egy-egy pohár bor, sör elfogyasztása nem ellenjavallt, de túlsúly esetén az alkoholt számításba kell venni a bevitt kalória számításánál, és a tömény italok kerülendők.

Egyértelmű bizonyítékok támasztják alá a dohányzás egészségromboló hatásait. A dohánytermékek többek között károsítják a szívet és az ereket, a tüdőt, ismert, hogy fokozzák a daganatok kialakulását, ezen űkívül módosítják a beteg által szedett egyéb gyógyszerek hatását. A nikotin direkt érösszehúzó anyag, emiatt emeli a vérnyomást, a szén-monoxid belégzése pedig csökkenti azon oxigén mennyiségét, amelyet a vér szállítani tud.

Tagadhatatlan, hogy az életmódunk változtatásával, káros szenvedélyeink elhagyásával sokat tehetünk a magas vérnyomás ellen. Ugyanakkor vannak olyan állapotok, amelyeken nincs módunk változtatni. Ilyen például a családban halmozódó magasvérnyomás-betegség és az idősebb életkor. Ám például a hipertónia kialakulásának komoly rizikófaktorát jelentő cukorbetegség és az enyhe emelkedett vérnyomás ellen is sokat lehet tenni – elsősorban életmóddal, másodsorban, szükség esetén gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája.