pr cikk
Milyen következményekkel járhat, ha túl későn megyünk orvoshoz a fogfájással?
Mi okozza a fájdalmat?
Nem meglepő módon a fogfájásért az esetek többségében a szuvasodás felelős. Az elszaporodó baktériumok sajnos nem állnak meg egyetlen fognál: kezeletlenül a szomszédos fogakra is átterjedhetnek és ott is problémákat okoznak. A szuvasodás idővel könnyen fogbélgyulladássá is alakulhat, ahogy a baktériumok egyre inkább kikezdik a fogzománcot. Ennek tipikus tünete az éjszaka jelentkező lüktető, nyilalló fájdalom, illetve a fogak érzékenysége a meleg vagy hideg ételekre, illetve italokra.
Amennyiben ínyvérzéssel találkozunk, alighanem ínygyulladással vagy fogágybetegséggel van dolgunk. A fogfájást ugyanakkor az is kiválthatja, ha egy korábbi tömés túl magasra sikerült, esetleg a koronánk mozdult el. Nem ritka azonban az sem, hogy a fogbeültetéssel, fogászati implantátummal akadnak problémák, és ezek okoznak kellemetlen perceket.
Mi történik, ha nem lépünk időben?
Akármelyik fentebb ismertetett ok is áll a gondok háttérben, kiemelten fontos, hogy ne hagyjuk kezeletlenül a fogat. Egy korán felismert és időben kezelt panasz ugyanis jellemzően sokkal egyszerűbben – és persze olcsóbban, illetve fájdalommentesebben – orvosolható. Ha a szuvasodás már a környező fogakat is kikezdte, lényegesen több kezelés vár ránk, és az is lehet, hogy gyökérkezelésre is szükségünk lesz. Ez nemcsak sok időt vesz el az életünkből, de a pénztárcánkat is igencsak kikezdi.
Az sem zárható ki, hogy az ellátás nélkül maradt fogat el kell távolítani. Ha „szerencsénk” van, ez egy hagyományos húzással megoldható. Amennyiben viszont bonyolultabb az eltávolítás, szájsebészhez kell fordulnunk. Magánellátásban ez nem olcsó mulatság, az állami egészségügyben pedig aligha kapunk időpontot egyik napról a másikra. Egy komplikált foghúzás után pedig lábadozással és varratokkal is számolnunk kell.
A hiányos fogsor önmagában is további komplikációkhoz vezethet. A foghiány mellett lévő fogak megdőlhetnek, elkezdhetnek szuvasodni, a rágási kapacitásunk pedig csökken. Arról nem is beszélve, hogy akár a mosolyunkat is elcsúfíthatja egy-egy lyuk, ami könnyen önbizalomhiányba torkollhat. Ezt elkerülendő hídra, esetleg fogbeültetésre, azaz fogászati implantátumra lesz szükségünk.
A rágóképesség csökkenését semmiképp nem szabad félvállról vennünk, mert igen komoly betegségek táptalaja lehet. Az étel megemésztése ugyanis már a szánkban megkezdődik. Amennyiben ez nem százszázalékos, a gyomrunk nagyobb terhelést kap, ami emésztési panaszokat okozhat hosszú távon. A megnövekedett gyomorsav önmagában is zavaró, évek alatt pedig akár gyomorfekéllyé is súlyosbodhat az állapot.
Nem kell azonban valamilyen kapcsolódó betegség, hogy a fogaink megkeserítsék az életünket. A fájdalom önmagában is egy olyan tényező, ami kihat a munkánkra, a magánéletünkre, és összességében az életminőségünk romlásához vezet. A fájdalom ráadásul nem áll meg a fogaknál, hanem kisugározhat a környező területekre, így akár állandósuló fejfájással vagy migrénnel is számolhatunk.
Hasonló a helyzet a gyulladásokkal is. Az úgynevezett gócok idővel a rágóizmokat is megtámadhatják, sőt a testünk távolabbi pontjaira is eljuthatnak. A gócos fogak sok esetben reumás panaszokat okoznak, de a fogakból eredő gyulladás akár szívbélhártya-gyulladást vagy éppen hasnyálmirigy-problémákat is kiválthat. A gyulladás ezen felül pszichológiai tüneteket is eredményhez depresszió, szorongás vagy akár pánikbetegség formájában.
Kerüljük el a bajt!
Ezeréves közhely – és éppen emiatt igaz – hogy a legjobb védekezés a fogproblémák ellen a megelőzés. Ennek pedig az alapja a rendszeres fogmosás, lehetőleg fluoridtartalmú fogkrémmel és elektromos fogkefével. A napi két fogmosást semmiképp se felejtsük el, de ha módunkban áll, érdemes minden étkezés után megtenni ezt. A fogselyemmel a nehezen hozzáférhető helyeket is tisztán tarthatjuk, nem érdemes tehát ezt a kiegészítőt sem mellőzni.
Ha fogmosásra ilyen-olyan okokból nincs is lehetőségünk, egy szájvizes öblögetést alighanem bárhol, bármikor be tudunk iktatni a napirendünkbe. Ezek a készítmények is képesek elpusztítani a kórokozók jelentős részét, ráadásul a leheletünknek is jót tesznek. Ha pedig már a kórokozóknál tartunk: ezek bizony a nyelvünkön is képesek megtapadni, így a fogápolási kellékeink között szerepeljen egy nyelvtisztító vagy egy nyelvtisztító felülettel rendelkező fogkefe is.
Keressük fel időről időre a fogorvost
A megelőzés szempontjából a legfontosabb mindenképpen az, hogy ne csak akkor forduljunk orvoshoz, ha már fájdalmaink, panaszaink vannak. Érdemes legalább évente kétszer ellátogatnunk a rendelőbe, hogy csírájában fojthassunk el minden fogproblémát!
(x)