Csak a trendi alak vonzó? – Korunk testtrendjei

A zsírpárnák évezredeken át a gazdagságot, egészséget jelképezték, hiszen „vészéléskamrát” biztosítottak éhínség esetére. Az utóbbi bő 100 évben azonban a divat globalizációja gyorsan változó alak-divat trendeket teremtett, amelyek nagyjából 10 évenként változnak.

Az 1900–1910 közötti időszakban a homokóra alak: nagy keblek, széles csípő, karcsú derék hódított, a következő évtizedben viszont a bakfis testalkat volt divatos.

Az 1930-as években a nőies domborulatok kora visszatért, a 40-es évek sztárjai ehhez képest karcsúbbak, sportosabbak lettek. A háború után érthetően az élet élvezetére vágyott mindenki, és megjelentek az 50-es évek teltkarcsú szexszimbólumai.

Az 1960-as évek drasztikus alak-divat változást hoztak: a teltkarcsú helyébe a még serdületlen lányokra jellemző vékony testalkat lépett. A 70-es években az egészségesen sportos alak volt a trendi, a napbarnított bőr kötelező kelléknek számított.

A 80-as évek szupermodelljei vékonyak, mégis sportosak voltak egyszerre, a 90-es években az extrém, szinte anorexiásan vékony testalkatra, az úgynevezett heroinsikkre váltott a divatvilág, az egészség háttérbe szorult.

Jelenleg a magas, sportos, de nem túl izmos, dús keblű testalkat a divatos, és izgatottan várjuk, mi lesz a következő trend, amelyhez alkalmazkodni kellene.

Felvetődik természetesen a kérdés: mennyire egészséges az alak-divat trendek szolgai követése, illetve egyáltalán lehetséges-e ez? Hiszen minden embernek megvannak azok a testalkati adottságai, melyek nem változtathatóak meg gombnyomásra.

Felvetődik még egy kérdés: pszichésen milyen hatása van annak, ha a testalkatunk az egyik időszakban még trendi, a másik időszakban pedig már kiment a divatból, anélkül, hogy akár egy kilót is felszedtünk vagy leadtunk volna – árulta el Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász.

A divat diktálta alak-trend változásokkal együtt az utóbbi évtizedekben egy másik, az egészségi állapotot sokkal inkább befolyásoló trend is kibontakozott: az elhízás világjárvánnyá válása.

Ez nem véletlen, hiszen a motorizációnak, a képernyő előtt töltött sok időnek köszönhetően egyre kevesebbet mozognak az emberek, az ételkínálat és az adagok nagysága jelentősen megnőtt, a stressz a mindennapok része lett, tehát úgynevezett obezogén (hízást elősegítő) környezetben élünk.

Magyarország az elhízás vonatkozásban élen jár, az európai rangsorban az 1. helyezés, a világrangsorban pedig a 3. helyezés a miénk.

Mivel a fejlett társadalmakban a súlyfelesleggel rendelkezők száma mostanra jóval meghaladta a normál testalkatúakét, a szemünk alkalmazkodott ehhez a látványhoz, és már nem mindig ismerjük fel, hogy mi magunk vagy családtagjaink, például gyermekünk túlsúlyos vagy elhízott. Ez az újfajta testképzavar a fatorexia, aminek az a veszélye, hogy aki nincs tudatában a súlyfeleslegének, az nem is tesz ellene.