Belföld
Kettős mérce a Soros-civileknél
Sikertelenül igényeltünk adatokat az átláthatóságot elváró szervezeteknél
Hiába fordultunk közérdekűadat-igényléssel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezethez, Szabó Máté szakmai igazgató, bár elismerte, a TASZ közhasznú egyesület, tudatta, szerinte rájuk nem vonatkozik az információs jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény általunk hivatkozott passzusa. Pedig szerettük volna megtudni a szervezet munkáját segítő tanácsadók nevét, javadalmazásuk és költségtérítésük összegét, érdeklődtünk, milyen befektetésben, esetleg értékpapírban tartják a szervezeti vagyont, hány pályázaton vettek részt, és mekkora támogatásban részesültek. Kíváncsiak lettünk volna arra is, kik voltak a győztes pályázóik, s mekkora összeget ítéltek meg számukra. De megkérdeztük többek között azt is, hogy a vezetőség tagjainak mennyi pénzt fizettek ki a megalakulás óta tiszteletdíj, illetve költségtérítés címén.
Nem mellékes körülmény, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Varju László DK-s képviselő által a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ellen szintén adatigénylés céljából indított eljárásban hozott ítéletében – amely a Kúrián folytatódik majd – nemrég arra jutott, hogy bár a társaságiadó- (tao-)törvény által kapott támogatás nem tekinthető közpénznek, mivel az alperes „egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, a működésére vonatkozó adatok mégis közérdekűek. Alapító okirata szerint ugyanis az alapítvány elősegíti az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, ezzel az állami közfeladatok végzésében közvetlenül részt vesz, tehát közhasznú feladatai tekintetében a „köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül. A táblabíróság ezzel indokolta, hogy az alapítványnak ki kellene adnia a Varju által kért adatokat a taotámogatások felhasználásáról. Hasonló magyarázattal jutott arra a bíróság a teljes átláthatóságot szorgalmazó Transparency International által indított perben, hogy a minisztériumoknak is közölniük kell, mely szervezetek mikor és mely támogatóktól pontosan mekkora összegű taoforrásban részesültek.
Visszatérve a Varju-féle ítélethez: ha a verdikt indoklását nézzük, akkor abból lényegében az következik, hogy mivel a TASZ az alapító okiratában rögzített és vállalt tevékenységével, így alapvető jogok védelmével és az esélyegyenlőség elősegítésével szintén közvetlenül részt vesz az állami közfeladatok végzésében, tehát közhasznú feladatai tekintetében ugyancsak a „köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, a fentebb hivatkozott infotörvény alapján a tevékenységgel kapcsolatos közérdekű adatokat köteles lenne kiadni. Függetlenül attól, hogy közpénzből gazdálkodik, vagy sem.
Megkerestük a múlt héten – elsőként – a Transparency Internationalt, valamint a Magyar Helsinki Bizottságot és az Ökotárs Alapítványt is, ám tőlük még választ sem kaptunk.
Nem mellékes körülmény, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Varju László DK-s képviselő által a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ellen szintén adatigénylés céljából indított eljárásban hozott ítéletében – amely a Kúrián folytatódik majd – nemrég arra jutott, hogy bár a társaságiadó- (tao-)törvény által kapott támogatás nem tekinthető közpénznek, mivel az alperes „egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, a működésére vonatkozó adatok mégis közérdekűek. Alapító okirata szerint ugyanis az alapítvány elősegíti az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, ezzel az állami közfeladatok végzésében közvetlenül részt vesz, tehát közhasznú feladatai tekintetében a „köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül. A táblabíróság ezzel indokolta, hogy az alapítványnak ki kellene adnia a Varju által kért adatokat a taotámogatások felhasználásáról. Hasonló magyarázattal jutott arra a bíróság a teljes átláthatóságot szorgalmazó Transparency International által indított perben, hogy a minisztériumoknak is közölniük kell, mely szervezetek mikor és mely támogatóktól pontosan mekkora összegű taoforrásban részesültek.
Visszatérve a Varju-féle ítélethez: ha a verdikt indoklását nézzük, akkor abból lényegében az következik, hogy mivel a TASZ az alapító okiratában rögzített és vállalt tevékenységével, így alapvető jogok védelmével és az esélyegyenlőség elősegítésével szintén közvetlenül részt vesz az állami közfeladatok végzésében, tehát közhasznú feladatai tekintetében ugyancsak a „köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül, a fentebb hivatkozott infotörvény alapján a tevékenységgel kapcsolatos közérdekű adatokat köteles lenne kiadni. Függetlenül attól, hogy közpénzből gazdálkodik, vagy sem.
Megkerestük a múlt héten – elsőként – a Transparency Internationalt, valamint a Magyar Helsinki Bizottságot és az Ökotárs Alapítványt is, ám tőlük még választ sem kaptunk.