Gazdaság
Környezetvédelmi engedélyt kapott az új osztrák autóút
A magyar autósoknak is könnyebb lesz, ha felépül az új ausztriai közlekedési folyosó Burgenlandon és Stájerországon keresztül
Az osztrák sajtó szerint jelentős „szakaszgyőzelemnek” tekinti az üzemeltető Asfinag, hogy az S7-es gyorsforgalmi út a közelmúltban megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A kivitelezés szándékát még 2008-ban, csaknem tíz évvel ezelőtt jelentették be, és azóta folyik az engedélyezési eljárás. Ez szomszédunknál bürokratikus, többlépcsős eljárás, amelyben a két érintett tartomány, azaz Burgenland és Stájerország, valamint az országos hatáskörű természetvédelmi hatóságok is részt vesznek. A munka indítását igencsak megnehezíti, hogy az ügyféli bejelentkezéseknek, kifogásoknak és fellebbezéseknek szokatlanul tág terük nyílik.
A tervezett gyorsforgalmi útnak két szakasza van – a nyugati rész az A2-es autópályától tart Dobersdorfig (valamivel Fürstenfeld után a határ felé), hossza 14,8 kilométer, míg a tervezett építési költsége négyszázhetvenmillió euró, azaz bő száznegyvenötmilliárd forint. A keleti vonal Dobersdorftól tart a magyar határig, amelyet Rábafüzesnél ér majd el, s ugyancsak e helyen fog csatlakozni a szintén tervezési szakaszban lévő M8-as autóúthoz. Az említett keleti vonal hossza 13,6 kilométer, tervezett építési költsége száznegyvenmillió euró, azaz negyvennégymilliárd forint. A nyugati szakaszt kétszer két-, a keletit pedig kétszer egysávosra tervezik. Az utóbbi azért kisebb, mert arrafelé csekélyebb forgalmat vetítenek előre a szakemberek. A költségeket jelentősen növeli három alagút, amelyek közül a leghosszabbat – három kilométeren át – Rudersdorf határában fúrnák a hegybe.
A beruházás egyik fő ellenzője az „Allianz gegen S7” (Szövetség az S7 ellen) alapvetően nem is a gyorsforgalmi utat, hanem annak nyomvonalát és a kivitelezés módszerét bírálja folyamatosan az osztrák sajtóban. Érvei szerint a Szlovéniában megépült Lendva–Muraszombat–Maribor autópálya miatt jelentősen csökkent a Burgenland és Magyarország felől Ausztria nyugati részébe, valamint Olaszországba tartó forgalom, így elegendő – és főként olcsóbb – lenne az A2-es autópályát összekötő mostani országút felújítása és elkerülő szakaszok építése. Aláhúzzák azt is, e formában céltalan alagutakat fúrni, erdőt irtani, élő- és költőhelyeket elveszteni. Mindezen túl pedig nem tartják kielégítőnek a téli sózás nyomán keletkező káros hatások kiküszöbölésére alkalmazott megoldásokat sem. A protestálók mellé állt az osztrák Zöld Párt, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az S7-es megépítése évente további huszonhétezer-ötszáz tonna szén-dioxid-kibocsátást jelentene.
A kifogások ellenére a közelmúltban mind a nyugati, mind a keleti szakasz megkapta az engedélyeket, így a beruházó a tavasszal már az építéshez szükséges munkaösvények kialakítását tervezi. A nagyobb munkák az ősszel kezdődnek, a teljes S7-es kiépítését az Asfinag 2023-ra ígéri. Az ellenzők még abban reménykednek, hogy nincs minden benyújtott kifogásuk lezárva, továbbá terveznek még néhány utolsó hivatalos lépést, de egyre kisebb az esélyük arra, hogy a projektet elutasítsák.