Így kell elszámolniuk a bankoknak

– Mára a közbeszéd része lett a devizahiteles téma, mert Magyarországon társadalmi problémává vált a lakosság eladósodottsága ennek a hiteltípusnak „köszönhetően”. A kormány dolgozik a megoldáson, és már el is fogadott két törvényt a parlament, a harmadik pedig készül. De a törvény részeként a részletszabályok kidolgozása a jegybank feladata lesz. Milyen intézkedésekre számíthatunk?
– Egy kicsit visszanyúlnék az időben. A Kúria döntése és a megismert egyedi bírósági ítéletek alapján kimondható: a 2004 és 2010 közötti időszakban a tisztességtelen feltételekkel kínált lakossági hitelezés volt jellemző Magyarországon, akár a devizaalapú, akár a forinthitelek esetében. Ebben az időszakban nagyon felfutott a hitelezés. Mindezek miatt a létrejött két elszámolási törvény a múlt örökségét, a múltbeli tisztességtelen magatartások pénzügyi hatását rendezi. Nagyon sokféle banki gyakorlatot láthattunk közben, évente változtatták a pénzintézetek – számos esetben tisztességtelen módon – a hitelezési feltételeket. Ezeknek a problémáknak az orvoslása egyszerre nem könnyű feladat. A jövőt is rendezni kell. Ennek része lesz a forintosítás, a devizaalapú hitelek kivezetése, a másik pedig a fair bankolás, a tisztességes hitelezés feltételrendszerének megteremtése. Mindkét kérdés megoldására megvannak már a jogszabályi elképzelések, amelyek megalkotásában a jegybank szakértőként vehet részt. Ezek a jogszabályok együttesen zárják le a tisztességtelen hitelezés lehetőségét itthon.

– A múlt rendezése hogyan csapódik le az ügyfeleknél?
– Az elszámolás a különböző hiteltípusok, eltérő fogyasztói élethelyzetek miatt több lépcsőben zajlik majd, a bankokkal folyamatban lévő egyedi bírósági perek lezárulta után. Az ügyfelek írásos elszámolást kapnak, ezek postázása január 15-én kezdődik. A tisztességtelenül megemelt kamat is visszaáll a folyósításkori szintre.

– Mekkora összegre számíthatnak az ügyfelek, tízezrekre vagy milliókra?
– Konkrét összeget nem mondanék, mert minden szerződés más. Annyi biztos, hogy a tőketartozás jelentősen mérséklődik, a devizaalapú lakáshiteleknél átlagban tizenhat-húsz százalékkal. S visszaáll a kezdeti alacsonyabb kamatra a szerződés. A kettő együttes hatásaként a törlesztőrészlet akár huszonöt-harminc százalékkal is csökkenhet.

– Az elszámolási törvények már életbe lépett feltételei kapcsán mi lesz az MNB feladata?
– A törvények felhatalmazása alapján a jegybank rövidesen négy rendeletben határozza meg az elszámolás részletszabályait. Ebből három rendelet az elszámolás módszertanát, mikéntjét határozza meg. Másrészt arról is rendelet születik majd, hogy a bankoknak hogyan, milyen formában és tartalommal kell tájékoztatniuk az érintett ügyfeleket annak érdekében, hogy mindegyikük könnyen átlássa, miként számították ki a neki járó visszatérítés mértékét, és miként kapja vissza a jogtalan túlfizetést.

– A visszatérítés mit takar?
– A már lezárt szerződéseknél készpénzt, az élő szerződéseknél pedig adósságcsökkentést.

– A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló törvény kimondja, hogy a devizaalapú hitelszerződések árfolyamrése, illetve a bírósági pereken elbukott egyoldalú módosításai tisztességtelenek és érvénytelenek, az ügyfelek emiatt keletkezett túlfizetéseit vissza kell téríteni. Ez egyértelmű, de visszamenőleg meddig hatályos?
– Az elszámolás a 2004. május 1. után kötött fogyasztói hitelszerződésekre vonatkozik. A devizaalapú hitelek esetében ez 2014. július 26-ig, az első elszámolási törvény hatályba lépéséig értendő. Más a helyzet a forinthiteleknél és a tényleg devizában nyújtott kölcsönöknél. A törvényi tisztességtelenségi vélelem ezeknél a 2010. november 27-e után kötött szerződésekre már nem terjed ki, az átlátható árazásról ugyanis ekkor életbe léptek bizonyos jogszabályi passzusok. Ezeknél a jegybank vizsgálja, hogy a hitelezési feltételek tisztességtelenek voltak-e vagy sem. Ha az MNB úgy találja, hogy nem, akkor jövő februárig közérdekű keresetet indít a bíróságon az ügyfelek érdekeinek védelmében.

– Ha valaki az idén szerződött, az MNB vizsgálata arra is kiterjed?
– Igen, ha ezt július 26. előtt tette meg.

– Mi a garancia arra, hogy aki ma köt hitelszerződést egy bankkal, nem ugyanolyan tisztességtelen és egyoldalú feltételekkel tudja ezt kizárólag megtenni, mint aki 2010-ben vagy korábban szerződött?
– A meglévő szerződéseknél a jogalkotó az elszámolási törvényben 2016 áprilisáig kamatemelési moratóriumot rendelt el, addig tehát nem lehet emelni. Az új hitelek esetében jelenleg készülnek a tisztességes árazás részletszabályai. A jelenlegi jogalkotói folyamatok és perek alapján bízom abban, hogy a hitelezők már áttértek az új követelményekre. Természetesen az MNB vizsgálni fogja az új követelményeknek való megfelelést.

– Elszabadulhatnak-e a kamatok 2016 áprilisa után?
– A most készülő, a fair hitelezési feltételekről szóló harmadik törvény szabályozásának köszönhetően a határidő lejártával sem kell a kamatok „elszabadulására” számítani.

– Várhatóan mikorra készül el a jegybank az elszámolási törvény részletszabályaival, a rendeletekkel?
– Legkésőbb november elejére, bár egyes részletszabályokat meg kell küldeni az Európai Központi Banknak is, amely gyorsított eljárásban vizsgálhatja azokat. A bankszövetséggel és a Civil Hálónk tagjainak számító pénzügyi fogyasztóvédelemmel foglalkozó civilekkel is egyeztetünk ezekről.

– Ha mindez megvan, az hogyan változtatja meg a jelenlegi helyzetet? Mikor kezdődik az új időszámítás?
– Jövő év első felétől. Ekkorra ugyanis megtörténik az elszámolás, lecsökken a tőketartozás és a kamat, s ez a kettő együttesen a törlesztőrészleteket is érezhetően mérsékli.

– Elég sok téves információ kering, hogy kikre fog vonatkozni mindez: deviza, forint, lízing, autó, fogyasztási hitelesek, árfolyamgátasok, eszközkezelősök, akiknek a bank felmondta vagy akiknek még nem a szerződését, akik megcsúsztak a törlesztéssel, és akik nem.
– Akik kiesnek a törvény hatálya alól, azok a hitelkártya-tulajdonosok, a folyószámla- és az államilag támogatott hitelesek. A többi kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződésnél – függetlenül attól, hogy teljesítő vagy nem teljesítő – az elszámolást el kell végezni, sőt ezt az árfolyamgátasok, illetve a végtörlesztéssel élők is kezdeményezhetik. Nem az dönti el ugyanis, hogy tisztességes vagy tisztességtelen feltételekkel kötötték a hitelszerződést, hanem az, hogy milyen típusú konstrukció volt. A már megszűnt szerződéseknél egy időbeli korlát van az elévülés miatt: az elszámolás csak a 2009. július 26. után lezárt hitelekre vonatkozik, a korábban lejártakra nem.

– Mi van akkor, ha megszűnik egy pénzintézet vagy felszámolás alatt áll, ugyanis jelenleg is van ilyen takarékszövetkezet.
– A felszámolás vagy végelszámolás alatt álló hitelintézetek is – ezek ügyfélköre egyébként csekély – kötelesek elszámolni az érintett ügyfeleikkel. Ebben az esetben a felszámolónak – a jogszabály alapján csak az MNB tulajdonában lévő Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Kft. lehet – kell megtéríteni a felosztható vagyon terhére a túlfizetést. Ha volt jogutód hitelintézet, akkor pedig övé a kötelezettség.

– Hogyan ellenőrizheti majd egy banki ügyfél, hogy vele korrekten, a jogszabályoknak megfelelően számolt-e el a pénzintézete vagy nem?
– A bankok által megküldött részletes elszámolást az ügyfelek össze tudják majd vetni a saját korábbi havi banki kivonataikkal. Így célszerű ezeket az elszámolási értesítők jövő év eleji megérkezte előtt előkeresni. S még egy feladat: ha valakinek már megszűnt a hitelszerződése, s időközben változott a lakcíme, érdemes új elérhetőségét bejelentenie bankjánál, mert a pénzintézetek a szerződés megszűntekor általuk ismert lakcímre postázzák az elszámolásokat.

– Ha az ügyfél úgy látja, nem stimmel az elszámolása, mit tehet, hová fordulhat?
– Elsőként a bankjához, amelynek maximum harminc napja van a panasz kivizsgálására. Ha a pénzintézet elutasítja a panaszt, az adósnak a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) kell fordulnia, amelynek eljárása ingyenes. A PBT-hez akkor fordulhat az ügyfél, ha – bár jogosultnak tartja magát – nem kapott elszámolást, vagy ha kapott ugyan, de az abban foglaltakkal számítási hiba miatt nem ért egyet, illetve ha a bank állításával ellentétben vitatja, hogy kicsúszott volna az elszámolás kapcsán rendelkezésére álló panasztételi határidőből. A reklamálásra alapesetben az elszámolás kézhezvételétől számított harminc nap áll a fogyasztók rendelkezésére. Ha az ügyfél a PBT döntésével sem elégedett, végső esetben az illetékes járásbíróságon kaphat jogorvoslatot.

– Hol lép a képbe a rendeletalkotó szabályain túl a jegybank?
– Természetesen ellenőrizni fogjuk a bankoknál az elszámolási törvényi előírások betartását. Mint említettem, vizsgáljuk majd a 2010. november 27-e utáni időszak forintos és ténylegesen devizában kapott és fizetett hitelek általános szerződési feltételeit, mellettünk működik az egyedi vitás ügyeket rendező PBT is. A majdani forintosítás során a jegybank segítheti devizaforrásokkal a devizaalapú hitelek kivezetését a hazai pénzügyi piacról. S végül, egyik legfontosabb feladatunkként folyamatosan tájékoztatjuk majd az ügyfeleket az elszámolással kapcsolatos tudnivalókról, jogaikról is.