Migrációkutató Intézet: Helyes a népszavazási kérdés megfogalmazása

Orbán Balázs az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában azt mondta: egy megfelelő népszavazási kérdésnek egyszerre két, egymásnak ellentmondó alkotmányos feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt egyértelművé kell tennie az Országgyűlés számára, hogy milyen irányú jogalkotási kötelezettsége származik a referendum eredményéből, másrészt annyira egyszerűnek kell lennie, hogy az "átlag állampolgár" meg tudja válaszolni.

A kvótanépszavazás kérdése - "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" - jó kompromisszum a két alkotmányos feltétel teljesítése között - hangsúlyozta a főigazgató.

Orbán Balázs szerint a kvótareferendum európai szintű politikai jelentőséggel bír. A kontinensen zajló, a migrációs válságról és az Európai Unió jövőjéről szóló vitában ugyanis az "egymásnak feszülő erők" különböző eszközöket vetnek be: egyesek az Európai Bizottságot, mások a népszavazás intézményét.

A magyar referendum ebből a szempontból fontos politikai eszköz - emelte ki, hozzátéve: a brüsszeli politikai elit és az európai állampolgárok közötti "véleménytávolság" a bevándorlás és a terrorizmus összefüggéseiről elég jelentős.

AI: A népszavazásnak nincs kötelező ereje az EU-ra nézve
Ahogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mondta, bármi lesz is az október 2-ai népszavazás eredménye, az nem lesz kötelező az Európai Unióra nézve - mondta az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Jeney Orsolyát azért kérdezték, mert a jogvédő szervezet tájékoztató kampányt indított az október 2-ai népszavazással kapcsolatban. Az igazgató arra utalt, hogy az Európai Bizottsághoz intézett kérdésre adott augusztusi írásbeli válaszában Jean-Claude Juncker azt írta: a bármely tagállamban tartott, európai parlamenti, tanácsi vagy bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról szóló népszavazás eredménye nem kötelező érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az adott tagállam uniós jog szerinti kötelezettségeit.

Jeney Orsolya azt mondta: hétről hétre megjelenő blogbejegyzéseikben egyebek mellett segítenek megérteni a menedékkérő és a menekült fogalmát. Kitért arra is, hogy szerintük miért eredményeztek jogi határzárat a menekültügyben elmúlt időszakban meghozott jogszabályok. A déli határon emelt kerítéssel önmagában jogilag nincs baj - fejtette ki -, azzal már viszont van, hogy a kerítés mentén sehol sincs lehetőség menedékkérelmet beadni. A tranzitzónákban ugyanis csak arról döntenek, hogy az illető jogosult-e egyáltalán menedékkérelmet beadni. "Ez sem hangzana annyira rosszul", ha a kormány rendeletben nem határozta volna meg Szerbiát biztonságos harmadik országként, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a déli határon át lép az országba, az nem adhatja be a menedékkérelmét, amivel Magyarország nemzetközi törvényt sért – összegzett.

A Fidesz szerint a baloldal még most is pártpolitikai csatározást folytat, pedig most Magyarország jövője a tét.

A kormánypárt ezt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus koalíció (DK) elnökének szavaira reagálva közölte az MTI-vel. A DK vezetője korábban azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök két nagy politikai hasznot remél az október 2-i kvótareferendumtól: tovább akarja fokozni az európai együttműködéssel kapcsolatos kételyeket, másrészt a népszavazást saját politikájának az igazolására fogja felhasználni.

A Fidesz reagálásában azt írta, a népszavazás pártok fölött álló nemzeti ügy, amiért itt lenne az ideje félretenni a pártpolitikát. Gyurcsány Ferenc azonban „még most hazudik és félrebeszél”, ahelyett hogy megmondaná: támogatja-e a brüsszeli bevándorláspolitikát.

Hozzátették: Gyurcsány Ferenc is tudja, hogy nem 1260 migráns betelepítéséről van szó, hanem egy egész brüsszeli kvótacsomagról, amely szerint „futószalagon” telepítenék be a migránsokat felső korlát nélkül, amelynek súlyos biztonsági és kulturális következményei lennének. „Ezt a kockázatot nem tudjuk és nem is szabad vállalni” – fogalmaznak a közleményben.