Havi 88 ezer forint volt a létminimum Magyarországon

A becsléseik szerint tavaly a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41 százaléka, valamint nem éri el a létminimum összegét a nettó bevétel a legalább egy keresős családok harmadánál. Megjegyezte: az egy felnőttből álló háztartás 2015-ös 88 016 forintos létminimumértéke 0,8 százalékkal agasabb az egy évvel korábbinál.

Számításba bekerült háztartások kiadásaik 30,8 százalékát fordítják élelmiszerre, 22,8 százalékát lakásfenntartásra – aminek több mint kétharmadát rezsire költik –, és 9 százalékot közlekedésre. Ezenfelül egészségügyre, testápolásra 5 százalékot költenek, telefonálásra 6,5 százalékot, míg ruházati cikkekre 3,6 százalék jut, oktatásra, művelődésre és szabadidőre pedig 5,3 százalék. Közölték, a létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek.

Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készíti el a számításokat. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját - mondta. A projektet a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta - tette hozzá.