Belföld
Konferencia Schweitzer József emlékére
Az egykori országos főrabbi szellemi hagyatéka előtt tisztelegnek
„Büszke volt magyarságára és zsidó származására is”
Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Hebraisztikai Társaság és az MTA Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoportja.
Szólt arról is, hogy Schweitzer József a tradíciókat nemcsak megélte, de „nagy kedvvel és türelemmel” adta át a felnövekvő generációknak. Közben ugyanezen ősi hagyományok értő kutatójaként rabbinikusi tudását az akadémiai élet is nagyra tartotta.
Schweitzer József a magyar kultúra valódi ismerőjeként és tisztelőjeként úgy tudta a zsidó hagyományokat interpretálni, hogy a más kultúrkörben szocializálódó emberek is „könnyedén kontextusba tehették tanításait. Mindezt olyan természetességgel és utánozhatatlan könnyedséggel tette, hogy üzenete nemcsak az értelmünkre, de egyből a szívünkre is hatott” - fogalmazott a Mazsihisz elnöke. Hitelességéhez elválaszthatatlanul hozzátartozott, hogy egyaránt büszke volt magyarságára és zsidóságára - mondta.
Hozzátette: a néhai főrabbi ismerte a magyar realitásokat, ezért a „zsidóság virágzó jövőjét” nem a vallásosság egyénekre erőltetésében, hanem „az értő figyelemben, a megértésben, a toleranciában, az el- és a befogadásban látta”.
„Azt kereste ami összeköt”
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: Schweitzer József ékes példája annak, hogyan lehet odaadással, szeretettel és szenvedélyes hittel élni és tanítani. A néhai főrabbi soha nem söpörte szőnyeg alá a vitás kérdéseket és problémákat, de mindig azt kereste, ami összeköt, nem pedig azt, ami szétválaszt - tette hozzá.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek videoüzenetében úgy fogalmazott: Schweitzer József a szeretet, a kiengesztelődés, a megújulás kiemelkedő alakja, akinek öröksége arra kötelez, hogy „járjunk tovább az általa megkezdett úton, mert ennek az útnak nincs igazi alternatívája”.
A bíboros közös szerepléseik közül kiemelte a Mindentudás Egyetemén 2003 tavaszán tartott közös előadásukat a pészahról, illetve a húsvétról. Aki azt az előadást meghallgatta - tette hozzá -, meggyőződhetett róla, hogy milyen szoros a zsidóság és a kereszténység kapcsolata, és milyen erősek a közös gyökereik.
Erdő Péter megrendítő emlékként elevenítette fel Salkaházy Sára 2006-os boldoggá avatási szertartását, amelyen Schweitzer József személyes emlékei alapján tett tanúságot. Végül szólt arról is, hogy Schweitzer József sokat tett az ökumenikus imahét zárónapján öt éve óta mindig megszervezett zsidó-keresztény imaóráért. Az ő örökségét is tiszteljük akkor, amikor évről évre megtartjuk ezeket a találkozókat - fűzte hozzá.
„Ma minden rabbi az tanítványa”
Frölich Róbert országos főrabbi egykori mesterére emlékezve szólt arról, hagy ma minden rabbi Schweitzer József tanítványa. Az általa átadott értékek pedig mindig ugyanazok voltak, akár a hetvenes, akár a kilencvenes években állt a katedrán.
Schweitzer József nehéz örökséget vett át Scheiber Sándortól, amikor 1985-ben a Rabbiképző Intézet igazgatója lett. Olyan korban került az intézet igazgatói székébe, amikor kilátástalannak látszott, hogy „valaha ebben az országban szabad zsidó élet lesz” - mondta. Ő mégsem adta fel a reményt, és olyan fiatalos lendülettel, vehemenciával, hittel és meggyőződéssel igazgatta a rabbiképzőt, mint egy pályakezdő, aki hisz abban, hogy amit tesz, annak a gyümölcse be fog érni. Nem tudhatta, hogy eljön ez a jövő, mégis hitt benne - tette hozzá Frölich Róbert.
A konferencián mások mellett részt vett Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete és Latorcai Csaba a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is.