Szent-Györgyi, az elüldözött Nobel-díjasunk

Szent-Györgyi a múlt század harmincas éveiben Szegeden, az ottani egyetemen folytatott kutatásokat, amelyekben a paprika összetevőit tanulmányozta, s akkor fedezte fel a C-vitamint, majd később a P-vitamint is. Az először az emberi mellékvesében azonosított hexuronsavval – később ezt a vegyületet nevezték el C-vitaminnak – eredményesen lehetett kezelni egyebek mellett a skorbutot. Szent-Györgyi később részletesen foglalkozott a rosszindulatú daganatok okozta betegségekkel is.

Fiatal korában a Lónyay utcai református gimnázium diákja volt, majd 1917-ben szerzett orvosi diplomát az akkori Budapesti Tudományegyetemen. Az első világháborúban megsérült, ezért leszerelték, ezután Európa számos neves egyetemén egészítette ki tanulmányait, majd egy év amerikai munka után hazatérve, Szegeden és a fővárosban orvosi-vegyészeti, illetve biokémikus professzorként dolgozott.

Bár Szent-Györgyi Albert 1945-ben itthon az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd a Nemzetgyűlés tagja lett, két évvel később – az egyre erősödő kommunista diktatúra miatt – az Egyesült Államokba vándorolt ki, és ott is hunyt el az Atlanti-óceán partján álló házában 1986 októberében.