Kultúra
A gannai „antik” templom
Rejtőzködő Magyarország 710.
A lovászpatonain kívül Mezőlak református templomának masszív, 15. századi harangtornya képviseli a gótikát. Nem messze tőle, a Jánosházára vivő út mentén találkozhatunk Kéttornyúlak községben a településnek nevet kölcsönző, nyugati toronypárral, amely Árpád-kori eredetű – újkori romantikus stílusban átalakítva –, a faragott bélletű kőkapuzat és a félköríves szentély azonban az 1200-as évek becses emléke.
Ha mégis érdekes és értékes műemlék templomot akarunk felfedezni, a Városlődre tartó országútról elérhető Ganna megérdemli a látogatást. A háromszázharminc lakost számláló aprófalu tizenhárom kilométerre van Pápától, különös nevét bizonytalan szláv eredetűnek tartja a szakirodalom, ebben a formában 1330-ban szerepelt először összeírásban. Az eredetileg két – Nagy- és Kisganna – községnek az Árpád-korból is maradt nyoma: birtokosai a bakonybéli bencés apátságnak ajándékozták 1171-ben. Majd 1373-ban Pál apát bérbe adta Himfy Benedeknek, Zsigmond király 1412-ben vásártartást engedélyezett a helységnek; a későbbi oklevelek Gannaként említik, mint például adófizető települést 1488-ban. Az 1552. évi török hadjáratban felperzselt helység később pusztaként került újkori birtokosainak kezére.
Az elenyészett Nagyganna középkori templomáról csupán egy emlékeztető maradt 1766-ból, amikor Eszterházy Károly egri püspök újraalapította a plébániát az itt élők számára. „Gannaiak instálnak alázatossággal, hogy vagy a régi puszta Templomot kőből építhessék fel a magok költségével, vagy mostani hellyén fábul tsinálhassanak” – írta Egerbe a pápai Eszterházy grófi uradalom prefektusa. A középkori egyház romos maradékát még az évben megkezdték újjáépíteni a „türelmetlen” hívek – azok a katolikus bajor, stájer és elnémetesedett horvát telepesek, akik nem sokkal azelőtt érkeztek ide. Ugyancsak 1766 őszén papért folyamodtak a falu lakói a kegyurasághoz, Eszterházy Károly figyelmét azonban akkoriban erősen lekötötte fő műve, az egri líceum építkezése. Aztán 1772 és 1780 között, ha lassan és nehezen is, de megépült a gannai parókia, plébános is lett hozzá. Később, 1799-ben Bajzáth József veszprémi püspök ügyelte a munkálatokat (az elhunyt egri püspök gazdatisztje helyett), ám a vizitáláskor olyan rossz állapotban találta a régi kis templomot, hogy faoszlopokkal támasztatta alá a födémet, „…ne talántán embereket agyon zúzzon”.
Ezután előkelő mecénást kapott Ganna a nemesi testőrkapitány, császári generális és Habsburg birodalmi herceg személyében, a főrangú utód, Eszterházy Miklós herceg ugyanis 1808-ban nagy építkezésre szánta el magát. Az új templom megtervezésével Charles de Moreau-t – a kismartoni Esterházy-kastély építészét – bízta meg. A tényleges munkálatok 1812-ben kezdődtek, az évben a tatai Joseph Czehmaister építőmester összeírást készített a leendő plébániatemplom és a családi kripta építőanyag-szükségletéről, meghatározta a szomszédos Döbröntén kifejtendő építőkő, valamint a kőfaragók számára Tatáról ide hozandó márvány burkolóanyag mennyiségét. A leendő épületet díszítő kőfaragványok elkészítésére Lakmajer János pápai mesterrel kötöttek szerződést. A francia Moreau több kifogást emelt Czehmaisterrel szemben, ezért 1813 őszétől a milánói születésű, bécsi Engel József Ferenc építőmester vette át a munka vezetését. A következő évben tető alá került a templom, de még négy esztendeig tartott az épület festése, aranyozása, az asztalosmunkák, réz- és bronztárgyak elkészítése. A végösszeg 307 253 aranyforintra rúgott, ami akkor hatalmas összegnek számított (az adatok forrása: Cs. Dobrovits Dorottya építész, művészettörténész 1984-ben készült kismonográfiája).
Végül 1818-ban szentelték fel a templomot a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. Alaprajza és látványa merőben újnak számított Magyarországon. Tervezője az antik hagyományból merítette a formát. Az ókori Rómában Augustus, majd Hadrianus császár emeltetett a maga emlékére hatalmas, kör alaprajzú, kupolás emléktemplomokat. Közülük a leghíresebb centrális épület a Kr. e. 27-ben elkészült római Pantheon. Ehhez hasonló belső teret láthatunk viszont a gannai templom centrumában, a kupola illúziót keltő, kazettás kifestése is utal a Pantheon boltozatára.
A kegyuraság Eszterházyak révén saját plébániai egyházhoz jutottak a gannai hívek, a népes főúri dinasztia elhunyt tagjai pedig nyughelyre leltek az altemplom kriptájában. Összesen ötvenkét családtag alussza örök álmát az oldalfülkékben és szarkofágokban, köztük az alapító Esterházy Miklós, valamint sok más történelmi, egyházi és katonai kiválóság. A falu északi – kisgannai – végén található, Szent Vendel titulusú tornyos műemlék templomot még Károly gróf építtette 1768-ban; a faluház előtti téren Táncsics Mihály emlékét idézi a nemrégiben készült márvány mellszobra. A nehéz sorsot vállalt és megélt író-politikus ugyanis az 1830-as években a faluban tanítóskodott.