Európa elrablása

Azt álmodta, hogy Ázsia és egy névtelen földrész asszonyi alakot öltve állnak az ágy felett, és azon veszekednek, melyiküké legyen.

– Az én földemen született, én neveltem őt, engem illet hát – mondta Ázsia, és átölelte a leányt.

– De énnekem rendelte őt Zeusz, az istenek királya, róla fognak elnevezni engem – válaszolta a másik, és magához szorította Európét.

Aztán persze Zeusz lett a befutó, sok gyermekük született, a görög istenek meg szépen az Olimposzra szorultak, és mára úgy tűnik, mintha mindegyikük elengedte volna szegény Európa kezét, annyira, hogy megint el akarják rabolni, de legalábbis élni akarnak belőle, rajta, talán még élősködni is. Még Ázsia sem tett le régi szándékáról, a távol-keleti áruk itt vannak szép számmal, Kína napról napra erősebb, a japán ipart sem lehet leírni, India rohamléptekkel fejlődik, és akkor a kistigrisekről még nem beszéltünk. Sőt azóta, egy új földrész, Amerika is bejelentkezett érte, amiért ne legyünk túl hálásak Kolumbusznak. Igen, az az Amerika, dél és észak nélkül, amelyik általában mindig győztesen, dollármilliárdokkal és potenciális új piacokkal erősebben keveredik ki minden világméretű konfliktusból. Például az uniós orosz embargóból, mert amit Európa unióba merevedett része nem szállíthat Moszkvának, azt boldogan viszi oda Washington.

És nem a legtisztességesebb eszközökkel hadakozik. Ha a bevándorlókat vesszük alapul, hiszen a migránsáradathoz kétségtelenül nagyon sok köze van, akkor úgy tűnik, mintha megidézte volna Poszeidón unokáját, Periklümenoszt, aki bármely állat képét képes volt magára ölteni és még méhraj formájában is hadakozott. Ilyen méhrajhoz hasonlítanak az illegális bevándorlók is, felhőben támadnak, elhessegetni nem lehet őket, és egyre csak – David Cameront idézve – rajzanak. Persze ezért a „rajzásért” a sajtó és a politikusok boldogabbik része szétszedte a brit miniszterelnököt, pedig még az sem biztos, hogy hallott Periklümenoszról. Hasonlata mindenesetre találó és mutatja nemcsak az Amerika nélküli Nyugat, hanem egyenesen a hűvös, sztoikus britek hangulatát is. Aminek alapja is van, legutóbb például egyetlen éjszaka a Calais-ig elvergődő illegális bevándorlók ezerhétszáz (!) alkalommal próbáltak bejutni a csatornaalagútba. A hetek, sőt, most már hónapok óta tartó egyéb próbálkozásokat pedig már nem is számolják, nem véletlenek tehát az olyan francia vélemények, amelyek szerint Londonnak jobban ki kellene venni a részét a probléma kezeléséből.

A csatorna túlsó partján pedig kilométer hosszan állnak a kamionok, pang a kereskedelem, a napi bukta cirka kétmilliárd forint, az éves kárérték pedig elérheti a 440 milliárd forintot. És ezt a halvérű britek sem szeretik, a fuvarozók már a francia hadsereg bevetését követelték. Cameron pedig nem véletlenül küldött már hónapokkal ezelőtt hadihajókat Líbia partjaihoz, és nem véletlenül vetette be a hadsereget, igaz, még csak brit oldalon, rendteremtés céljából, és az sem véletlen, hogy minden szociális és letelepedési szabályon szigorítanak. Az sem véletlen, hogy mennek a francia oldalra angol keresőkutyák és NATO-kompatibilis, azaz pengés kerítéselemek, mert ott már bőven fogy a paprikaspray és a könnygáz, és ha nem is mondják, de bizony pörög a tonfa. Ehhez képest a mi, hangsúlyozottan ideiglenes kerítésünk, legalábbis egyelőre úgy tűnik, babazsúr lesz.

És akkor jöjjenek a precíz németek és a tüchtig osztrákok, mert menekültek mennek oda is. Nos, a németek kancelláriaminiszteri szinten ismerték be, hogy „alábecsülték a menekülthullám dinamikáját”. Peter Altmeier olyanokat is mondott még, hogy „nincsen vesztegetni való időnk”, meg hogy „a kormány a tartományokkal együtt »teljes erővel« dolgozik egy »gyakorlatias koncepción«, amely a »menekültáradat feltartóztatását« célozza”. Jegyezzük meg, hogy ez biztosan nem lesz majd babazsúr. Főleg akkor, ha ez az ügy „Európa egészének kihívás, és közösen kell úrrá lenni rajta”, mert „ezeknek az embereknek vissza kell térniük hazájukba, mivel a menekültjog nem a bevándorlásra vonatkozó alapjog”. És mondott még egy fontosat Herr Altmeier, mégpedig azt, hogy „a legfőbb teendők körül nincs vita a politikai oldalak között, és minden bizonnyal a jövőben is sikerül kivonni a menekültválságot a pártpolitikai küzdelemből”. E kijelentésre felhívom a hazai ellenzék szíves figyelmét, megszívlelendő tanács.

Aztán a sógoroknak is kezd elegük lenni, tegnap például arról döntöttek, hogy az alsó-ausztriai, traiskircheni menekülttáborban életbe lép a felvételi zárlat, a karintiai Ossiach polgármestere pedig leállíttatta egy új menekültelosztó központ építését. Itthon meg a csúnya bevándorlásellenes kormányra mutogatnak, miközben a baloldali napilapok arról cikkeznek, hogy a kormány két új menekülttábort akar létesíteni. Micsoda boldog skizofrénia. Orbán Viktor már hónapokkal ezelőtt népvándorlásról beszélt, nem hittek neki. Most kapkodhatnak, mert Európa, hiába tette magáévá Zeusz eónokkal ezelőtt, még mindig nagyon kívánatos falat, sokan meg akarják szerezni, pedig köszöni, egyedül, jelenlegi gyermekeivel is jól elvan.