Bundula: Tárgyalnak az eladásról

Bundula Csaba (Fotó: MH)

– Mi történt egy év alatt a kigyulladt Kodály köröndi épület helyzetének rendezésében?

– A tűz után az önkormányzat 260 millió forintos költséggel elvégeztette a külső és belső életveszély-elhárítási munkákat. Közbenjárásának köszönhetően – kormányzati segítségként – a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ védőtetőt építtetett a házra. Rövidesen megkezdődik a közművek helyreállítása. A bekövetkezett kár nagyságához jelentős mértékben hozzájárult, hogy az épület harmadik emeletét megvásárló befektetővel még 2005-ben a szocialista–szabad demokrata városvezetés szerződést módosított, az új tulajdonosként megjelenő, jelenleg felszámolás alatt álló cég pedig kibontotta a harmadik emelet és a tetőtér közötti födémet és azokat a falakat, amelyek megakadályozhatták volna a lángok továbbterjedését. Azután váratlanul félbehagyta nagyszabású terveinek valóra váltását, és levonult a helyszínről. Ezért immár a fideszes, kereszténydemokrata városvezetés 2012-ben a megállapodás ellehetetlenülése miatt a szerződés megszűnéséről döntött. A befektető az MKB Banktól felvett nagy összegű hitelét hátrahagyta, a pénzintézmény pedig – a veszteségeit enyhítendő – követeléseit átadta egy faktorcégnek. A rendezetlen jogi háttér megnehezíti, hogy a társasház lakói megoldást találjanak a helyzetükre. Azt szeretnék, ha a tetőteret albetétesítve azt egy befektető megvásárolná, s a tulajdon fejében megépítené a végleges tetőt, a harmadik szintet, és rendbe hozatná a külső-belső homlokzatot. De korántsem biztos, hogy ez könnyen megoldható, hiszen számos jogi probléma léphet fel.

– A biztosító nem fizette ki a nagy összegű kárt. Hol tart a fellépés vele szemben?

– A társasház tulajdonosközössége és másodrendű alperesként az önkormányzat a biztosítóval szemben peres úton próbálja érvényesíteni követeléseit. A szakértői vélemények, tanúvallomások birtokában bíznak benne, hogy a bíróság számukra kedvező döntést hoz.

– Elvonatkoztatva a szóban forgó ingatlantól, a Kodály körönd egészén – illetve most már csak a háromnegyed részén – halódó épített örökségünkről mi a véleménye?

– A nagy értékű műemlék, illetve műemlék jellegű épületek karbantartása, felújítása rendszerint meghaladja a tulajdonosok anyagi lehetőségeit, ezért megóvásukhoz célszerű lenne egy több tízmilliárd forintos állami alap létrehozása, hiszen ezek komoly nemzeti értéket képviselnek. Emellett azon is gondolkoznia kellene minden érintettnek, hogy magántőket miként lehetne bevonni ezekbe a projektekbe.

– Orbán Viktor miniszterelnök felvetette korábban azt is, hogy államosítani kellene olyan nagy értékű ingatlanokat, mint például a balettintézet, amely szintén több mint tíz éve áll üresen, de megemlítette a Kodály körönd épületeit is.

– Valóban elindult egy program, a jogi konstrukción dolgoznak a szakemberek. Egyértelműnek tűnik ugyanis, hogy – különösen a műemlék épületek esetében – olyan szabályozásra lenne szükség, amely a befektetőket vállalásaik teljesítésére ösztönzi. Elsődlegesen természetesen nem az a cél, hogy ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonjoga visszaszálljon az államra, de ha a befektető nem tudja vagy nem akarja végrehajtani a vállalt felújítási munkákat, akkor akár ily módon is rá lehet őket erre kényszeríteni. Ha viszont ekkor sem teljesítenek, akkor nincs más mód, mint a tulajdon megszerzése, hiszen az mégsem normális állapot, hogy a főváros legszebb helyein éveken át romos állapotban csúfoskodjanak paloták és más nagy értékű ingatlanok.