Gyorsulhatnak a zalai útfejlesztések

Zalaegerszeg és környéke is könnyebben lesz elérhető (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az autópálya-építéshez szükséges pénz megléte esetén a jelenlegi előkészítettségi szintet figyelembe véve 2018-ban megkezdődhetne az M9-es építése Zalaegerszeg és Vasvár között – értesült lapunk. Mint azt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től megtudtuk, folyik a megvalósíthatósági tanulmány és a környezetvédelmi dokumentáció összeállítása, ami szükséges a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez. Az M9-es Vasvár és Zalaegerszeg közé tervezett út nyomvonala csaknem harminc kilométer. Az új gyorsforgalmi út 2 × 2 sávosra épül, a tervezési sebesség pedig óránkénti 110 kilométer. Az M9-es Térségi Fejlesztési Tanács – amelyet Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megye önkormányzatai hoztak létre – képviselői a legutóbbi ülésükön szorgalmazták, hogy a kormányzat a leendő gyorsforgalmi út teljes, Soprontól Szekszárdig tartó szakaszának tervezésére és kivitelezésére mielőbb találjon megfelelő anyagi forrást. Az M9-es előkészületi munkálatait 2015 végéig a közúti operatív program költségvetéséből lehet finanszírozni. Négy szakaszra bontva zajlik az előkészítés: a Szombathely és Vasvár, a Vasvár–Zalaegerszeg–Nagy­- kanizsa, a Nagykanizsa és Kaposvár, valamint a Kaposvár és Szekszárd közötti nyomvonal esetében. Szombathely és Vasvár között az M8-as gyorsforgalmi úttal közös lenne az M9-es, s ennek már a környezeti hatástanulmánya, és az engedélyezési eljárása is zajlik. A Vasvár és Nagykanizsa útszakaszra tavaly év végén elkészültek a nyomvonal-variációk, s ezeknek 2015 közepéig meglehet a környezetvédelmi hatástanulmányuk is. A Nagykanizsa és Kaposvár közötti út esetében 2010-ben három nyomvonal-lehetőségre készült előzetes hatástanulmány. A Kaposvár és Szekszárd közötti szakasz a leginkább előkészített, ez a nyomvonal nemrég megkapta a környezetvédelmi engedélyt, az engedélyezési terve pedig június 30-ig elkészülhet.

Az M9-es építésének megkezdése mellett megújul a Balatonszentgyörgy–Zalaegerszeg–Körmend között levő 82 kilométer hosszú 76-os számú főút. Ezen belül 2018-ig a kormány tervei szerint négysávosra bővülne a főút az M7-es autópálya és Zalaegerszeg között. Az általános felújítás 2010-ben kezdődött, ami egyrészt a burkolatmegerősítést – a 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek közlekedéséhez – a veszélyes és forgalmasabb szakaszokon kapaszkodósávok és 2 × 2 forgalmi sáv kialakítását tartalmazza. Az eddigi beruházások eredményeképpen Zalaegerszeg és az út menti települések már most könnyebben megközelíthetők az M7-es autópályától. A korszerűsítés egyik legjelentősebb része a Hévíz várost elkerülő 11 kilométer hosszú út megépítése volt, amelynek utolsó, nyolc kilométer hosszú szakasza tavaly nyílt meg a forgalom előtt. A 4,4 milliárd forintos költségvetésű beruházás 2010 augusztusában kezdődött, az elkerülő négy szakaszban készült el, egy része pedig 2 × 2 sávos lett. A 85 százalékban európai uniós (EU) forrásból, 15 százalékban pedig költségvetési pénzből elkészült úthoz Nemesbük felé hétszáz méter hosszú csatlakozás is épül. Ehhez hasonló léptékű beruházás volt a 2012 decemberében befejezett korszerűsítés Szentgyörgyvár és Zalaegerszeg között. A felújítással a 27 kilométer hosszú utat fél méterrel szélesítették, új burkolat épült, bizonyos szakaszokon kapaszkodósávok létesültek, Zalaegerszeg előtt pedig 2 × 2 sávos lett a 76-os. Ez a beruházás 4,6 milliárd forintba került. Az EU a Zalaegerszeg utáni szakasz megújításához is ad támogatást, így 13 kilométer hosszú szakasz újul meg, erre 9,3 milliárd forint jut. Szintén Zalaegerszeg és Körmend között kezdődött 2013-ban a 86-os és a 76-os főút Nádasd–Hegyhátsál–Katafa közös, összesen hat kilométer hosszú elkerülő szakaszának az építése, az átadás a tervek szerint idén nyáron lesz. A hévízi mellett Balatonszentgyörgyöt elkerülő út is megépül a tervek szerint.

M8-as: felfüggesztett engedélyeztetés

Ideiglenesen felfüggesztette az M8-as autópálya Körmend–Rábafüzes (országhatár) szakaszának építési engedélyezési eljárását a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A műszaki tartalom változásához hozzá kell ugyanis igazítani a környezetvédelmi engedélyben foglaltakat is, a módosítás jelenleg folyik. A környezetvédelmi engedély megszerzése után az eljárás folytatódik. A mintegy harminc kilométeres szakasz 2 × 2 sávos autóútként épül meg. (PGI)