Washington felfüggeszti szombattól az INF-szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését

A NATO támogatja az amerikai döntést
Az Egyesült Államok  NATO- szövetségesei "teljes mértékben támogatják" INF-szerződéssel kapcsolatos amerikai fellépést - közölte az katonai szövetség pénteken. A NATO  pénteki  nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy  Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit. Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését - mutatott rá a dokumentum.  "Egy ilyen rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése közvetett fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságra" - figyelmeztettek.
A szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható semmilyen  tényleges előrelépés az egyezménynek való megfelelés irányába. Amennyiben Moszkva nem teljesíti kötelezettségeit, "Oroszország kizárólagos felelősséggel tartozik a szerződés megszűnéséért" - írták.
A szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében - tették hozzá.

Az elnök figyelmeztette Oroszországot  arra is, hogy szerinte  Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. "Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével" - olvasható az elnök közleményében. 

A közleményt percekkel azt követően adta ki a Fehér Ház, hogy a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Mike Pompeo bejelentette az amerikai kormány döntését. "Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést" - fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Pompeo azt hangoztatta: a szerződés megsértésével "Oroszország európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe". Hozzáfűzte, hogy: "kötelességünk erre megfelelő választ adni". 

"Az országokat felelősségre kell vonni, ha megszegik a szabályokat" - fogalmazott a külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja szerint "Oroszország kockára tette az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit".  Leszögezte: az Egyesült Államok "bőséges időt" biztosított Oroszországnak, hogy visszatérhessen a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez.

Moszkva fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken közölte: Oroszország fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre abban az esetben, ha az Egyesült Államok kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésből.
"Ha az amerikai fél (...) kilép az INF-szerződésből, Moszkva fenntartja a jogát mind a megfelelő reagálásra, mind a válaszlépésekre" - mondta Zaharova a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatorna 60 perc című műsorában. Mint mondta, az Egyesült Államok kivonulása az egyezményből mindössze csak egy része annak az átfogó amerikai tervnek, hogy hatalmas mennyiségű nemzetközi megállapodást felmondjanak, illetve kilépjenek ezekből.
A külügyi szóvivő hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy Oroszország hibáztatható-e az INF-szerződés megsértéséért. Szerinte ugyanis az Egyesült Államok olyan stratégiájáról van szó, amellyel igyekszik megszabadulni nemzetközi és jogi kötelezettségeitől különböző területeken.
"Vegyük csak a környezetvédelmet. Tessék: az Egyesült Államok kilépett a környezetvédelmi megállapodásból (párizsi klímaegyezmény). Vagy nézzük a humanitárius kötelezettségeket, amelyek az Egyesült Államokat terhelték az UNESCO keretében. Úgy tűnik, mintha itt már nem játszanának szerepet a nemzetbiztonsági megfontolások, illetve a nagy pénzügyi kiadások, de azért onnan is kiléptek" - mondta Zaharova.
Nem is szólva a kereskedelmi-gazdasági és a pénzügyi szféráról, ahol "egyszerűen elővették és leporolták a hagyományos amerikai furkósbotot, amelyet protekcionizmusnak, illetve hegemonizmusnak hívnak, s minden kérdést ennek segítségével kezdtek el megoldani" - fogalmazott a szóvivő.
"Ez minden. A nemzetközi és jogi megállapodásokból fakadó kötelezettségek elhárításáról van szó" - összegezte mondandóját Zaharova.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke a nap folyamán arról beszélt, hogy Mike Pompeo egy rég meghozott washingtoni döntést jelentett be, amire Moszkva semmilyen lépéssel nem tudott volna befolyásolni. A szenátor azt hangoztatta, hogy ezzel az amerikaiak megerősítették, hogy a fegyverzetkorlátozás egy újabb fontos támaszát szándékoznak megsemmisíteni.
Álláspontja szerint Washington nem bizonyította be, hogy Moszkva megszegte volna a megállapodást, azzal pedig, hogy a kezdetektől fogva az ultimátumok nyelvét választotta - tökéletesen tudva, hogy Oroszország nem tűri el az ilyen hangnemet, különösen nem a biztonság szférájában - megerősítette, hogy nem állt szándékában megállapodni.
Leonyid Szluckij, a parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke pedig arról szólt, hogy Oroszországnak nem kell eleget tennie az INF-szerződéssel kapcsolatban számára "elfogadhatatlan" hangnemben megfogalmazott, újabb amerikai ultimátumnak, vagyis annak, hogy hat hónapon belül semmisítse meg a Washington által kifogásolt fegyvert, különben végleg felmondja a megállapodást. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem egyszer bejelentette: a harceszköz műszaki paraméterei nem sértik a megállapodást.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Donald Trump és közvetlen munkatársai, köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó régóta fenntartásait hangoztatta a megállapodással kapcsolatban, bár az INF-szerződés miatti amerikai csalódottság régebbi keletű.  Már 2014-ben Barack Obama, akkori elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartja be a szerződés kötelezettségeit.

Pelosi: Fegyverkezési versenyt eredményezhet az amerikai kivonulás 
Az amerikai képviselőház elnöke, Nancy Pelosi szerint az Egyesült Államok várható kivonulása az INF-szerződésből fegyverkezési versenyt eredményezhet.
Pelosi újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett "aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást" is.
A házelnök egyúttal elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. A demokrata párti politikus "arcátlannak" nevezte az orosz magatartást.
Nancy Pelosi felszólította az amerikai kormányzatot, hogy a Moszkvának adott hat hónapot arra használja fel, hogy NATO-partnereivel tárgyaljon a szerződés esetleges megmentésének lehetőségeiről. Ezzel az Egyesült Államok Pelosi szerint elkerülheti, hogy "veszélyes fegyverkezési versenybe" bonyolódjék.
Közben Donald Trump elnök a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy olyan új megállapodás tető alá hozásában reménykedik, amely jobb az eddiginél, és amelyet mindenki tiszteletben tart. A jelenlegi szerződésről így fogalmazott: "az egyik oldal nem tartotta be, mi ugyan betartottuk, de a másik oldal nem".

Angela Merkel német kancellár még az amerikai bejelentés előtt azt közölte, hogy amennyiben Washington felfüggeszti kötelezettségvállalásainak teljesítését, Németország arra fogja kihasználni a hat hónapos átmeneti időszakot, hogy ezalatt folytassanak további tárgyalásokat az egyezményről.  "Ha a felfüggesztést bejelentik, az attól kezdve számított hat hónapos átmeneti időszakban mindent megteszünk a további tárgyalások érdekében... Az világos, hogy Oroszország megsérti a szerződést... Fontos, hogy nyitva tartsuk a tárgyalások lehetőségét" - mondta Merkel. "Oroszország kihasználhatja ezt az időszakot arra, hogy megfelelően járjon el", és elkerülje, hogy megszűnjön a szerződés - tette hozzá.

A témához fűzött Twitter-bejegyzésében Heiko Maas német külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a világ "kevésbé biztonságos lesz a szerződés nélkül".

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Reuters hírügynökségnek Oslóban nyilatkozva elmondta: a szövetségnek nem áll szándékában újabb földi telepítésű nukleáris rakétákat telepíteni Európába. "Nem kell utánoznunk azt, amit Oroszország tesz. Ugyanakkor fenn kell tartanunk a hiteles és hatékony elrettentést" - tette hozzá Stoltenberg anélkül, hogy részletezte volna milyen katonai lehetőségeket fontolgat a NATO.

Franciaország is sajnálkozását fejezte ki az amerikai döntés kapcsán. Párizs egyben felszólította Moszkvát, arra használja a hónapos átmeneti időszakot, hogy térjen vissza a szerződéskövető magatartáshoz.