Belföld
Baloldalon szétesés, jobboldalon egység: nonprofit médiaholding jön létre
Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Habony Árpád, Győri Tibor és más jobboldali médiatulajdonosok a nonprofit Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékozzák lapjaikat
Az Echo Tv, a MediaWorks és a médiafelület-értékesítő Printimus megszerzését követően további befektetésekkel bővült a Talentis Group Zrt. médiaportfoliója. A társaság megvásárolta a Magyar Idők és a Karc FM kiadóját, a Magyar Idők Lapkiadó Kft.-t. Leányvállalata, a Mediaworks, pedig tovább bővítette regionális lappiaci érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak- Magyarország, a Kelet- Magyarország, a Hajdú Bihari Napló kiadóvállalatai mellett, megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t.
Ez utóbbi gondozásában jelenik meg a Szabadföld, valamint a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin.
Mészáros Lőrinc, a Talentis Group Zrt. tulajdonosa a társaságban egyesített médiaérdekeltségeit - nyugat-európai mintára - adomány formájában a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ajánlotta fel. Az adományozó célja, hogy hosszú távon biztosítsa a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, tovább erősítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó véleményformáló szerepét, valamint felajánlásával támogassa a helyi közösségek minél szélesebb körű tájékoztatását.
Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Habony Árpád, Győri Tibor és más jobboldali médiatulajdonosok nem tulajdonolnak többé újságot, televíziót és rádiót.
A tulajdonosváltás a szükséges hatósági eljárások lefolytatását követően zárul.
Tíz kiadóvállalat csatlakozott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz
Megkezdte működését a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melynek működésével egy médiaholding jön létre. A holding egyben jobboldali egységet szimbolizál, míg a baloldalon szétesés tapasztalható.
Míg a jobboldalon óriási előrelépés és integráció van, a médiumok fenntarthatósága erősödik, nincsen létbizonytalanság, a cégek nem vesznek ki profitot, a bevételeket visszaforgatják a médiumokba, addig a baloldali liberális médiumok vergődnek, csőddel küszködnek. Ezek a szerkesztőségek Soros pénze nélkül nagy bajban lennének, külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás híján egyik sem áll meg a maga lábán.
Az Alapítvány tájékoztatása szerint a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány idén ősszel többek között azzal a céllal kezdte meg működését, hogy a magyar írott sajtókultúra fennmaradását segítse. "Meggyőződésünk szerint ez egyszerre szolgálja az olvasók érdekeit és a polgári értékrend képviseletét" - olvasható a holding kommünijéjében.
Küzdelem a hamis hírek ellen
A fake news-jelenség tovább gyengíti a médiába vetett közösségi bizalmat, ezért is különösen fontos hogy a megbízható, értékteremtő újságírói műhelyek független működése hazánkban is hosszú távon biztosított legyen. A közösségi média egyre inkább átveszi a hagyományos kiadók szerepét, viszont jelentős mértékben befolyásolják, hogy milyen hírek és információk jutnak el a felhasználóikhoz. A 2008-as gazdasági válság óta globális szinten elmondható, hogy szerkesztőségek egyre kisebbek, egyre kevesebb pénzből működnek, ahhoz, hogy a sajtó hiteles elméleti és gyakorlati válaszokat adjon lehetőségeihez mérten a legminőségibb színvonalon, változásokra van szükség.
A közlemény szerint az alapítvány építő munkájához sokan jelezték csatlakozási szándékukat. Az elmúlt időszakban beérkezett felajánlásokat az alapítvány kuratóriuma elfogadta, mivel azokat az alapítvány alapító okiratában foglalt célkitűzéseivel összhangban állónak találta.
Az alapítvány kizárólagos, illetve többségi részesedésének megszerzésére irányulóan kötött megállapodást a tíz médiavállalkozással, mint felajánlóval. A tíz médiavállalkozás az Echo Penisola Kft., a Part FM médiaszolgáltatója; a Gong Rádió Kft., a Gong FM médiaszolgáltatója (81,7 százalékos részesedés); a HírTV Zrt., a HírTV médiaszolgáltatója; a Hold Reklám Kft., a Retro Rádió médiaszolgáltatója; a Hung-Ister Zrt. film-, videó-, televízióműsor-gyártó; a K4A Lapkiadó Kft., a Figyelő hetilap kiadója; a Mandiner Press Kft., a mandiner.hu hírportál kiadója; a Modern Media Group Zrt., a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu kiadója; a Napfénymédia és Marketing Kft., a Déli Szó és a szegedma.hu internetes hírportál kiadója; valamint a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója.
A közlemény szerint a médiavállalkozásokban, melyek tevékenysége a rádiós- és televíziós médiaszolgáltatásra, online tartalomszolgáltatásra és nyomtatott sajtótermékek kiadására terjed ki, és piaci részesedésük 20 százalék alatti, az alapítvány különböző felajánlások, illetőleg adományok alapján 2018. novemberében tulajdonrészt szerzett. Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos cégbírósági eljárásokat az alapítvány a héten elindította.
Új kihívások az újságírásban
Az 2008-as gazdasági válság után tapasztalt újfajta versenyhelyzetben a hagyományos sajtóval szemben kiemelten fontos elvárásként fogalmazódik meg, hogy értékteremtő, közösségépítő tájékoztatást végezzen. A cél ezért egy olyan struktúra kialakítása, amely a média más területeivel (tv, rádió, online) együttműködve, hosszú távon pénzügyileg és szakmailag is biztosítsa a hagyományos nyomtatott sajtó működését, ami az internetes tartalmak, a kattintásra elérhető végtelen információ világában egyre inkább háttérbe szorul. Ez a működési forma kulcsfontosságú lehet abban, hogy a keresztény-nemzeti értékek megőrzése érdekében hosszú távon is biztosítottak legyenek a minőségi és értékalapú újságírást megvalósító műhelyek.
A médiavállalkozások jövőbeli működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a kuratórium Liszkay Gábort kérte fel.
A közleményben kitértek arra, hogy az alapítványhoz újabb felajánlások érkeztek, az OPUS PRESS Zrt., ECHO HUNGARIA TV Zrt. és a Magyar Idők Kft., továbbá a New Wave Media Group Kft. és a Magyar Idők Kft. tulajdonosai felajánlották az érintett médiaszolgáltatókat és tulajdonukban lévő médiumokat az alapítvány számára. "Ezeket a felajánlásokat az alapítvány örömmel fogadja".
Az alapítvány tulajdonszerzése ezen médiaszolgáltatókban a versenytörvény hatálya alá esik, ezért az érintett cégekkel egyetemben az alapítvány szerdán összefonódás bejelentése tárgyában a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul.
Az alapítvány közleményében hangsúlyozta, hogy nonprofit módon működik. A tulajdonában álló gazdasági társaságok bevételeit pedig az alapító okiratában foglalt célok megvalósítására fordítja.
Nemzetközi példák
A megszokottól eltérő médiapiaci tulajdonosi struktúrára Nyugat-Európában számos példát találhatunk. Norvégiában, Svédországban, Dániában is bevett rendszer az alapítványi hátterű működés.
Az 1948-ban a szociáldemokrata újságok eggyé válása után létrejött a Norvég Munkás Sajtó csoportja. Ez mára Amedia néven Norvégia elsőszámú helyi média-kiadó vállalatává nőtte ki magát. Ma a cég teljes vagy részleges tulajdonosa 62 helyi és regionális újságnak, több helyi televízió-, illetve rádiócsatornának, saját hírügynökséggel rendelkezik, valamint több nyomdát tulajdonol és üzemeltet, összesen pedig napi 1,7 millió olvasót, Norvégia több mint egyharmad lakosságát szólítja meg. 2017-től egy újonnan létrehozott alapítvány, az Amedia Stiftelsen vált az Amedia új tulajdonosává. A változás elsődleges célja az volt, hogy biztosítsák a norvég helyi újságok stabil tulajdonjogát.
A svéd sajtót szintén a non-profit alapítványok növekvő dominanciája jellemzi. A nyolc legnagyobb újságcsoport a teljes piaci bevétel közel 90%-át teszi ki a második legnagyobb piaci szereplő, a Mittmedia 22 helyi újságot ad ki. Ezen csoport 70%-a a Gefle Dagblad alapítvány tulajdonában van.
Dániában az Egmont Alapítvány anyavállalata az Egmont Media Group-nak, médiatermékeik több mint 30 országban publikálnak, éves bevételük 1,6 milliárd euró, közel 6200 embert foglalkoztatnak.
Nagy-Britanniában a The Guardian is ebben működési modellben látta a fenntarthatóságot. 1936-ban indult a korábbi tulajdonos és főszerkesztő emlékére elnevezett Scott Alapítvány (Scott Trust), mely a lap megjelenését és függetlenségét hivatott garantálni így védve az újságírói függetlenséget.
Az irányzat azonban az Egyesült Államokban a legerősebb. Különböző amerikai alapítványok 2005 óta legalább 250 millió dollárt adományoztak nem haszonelvű újságírói vállalkozásoknak, annak érdekében, hogy a pénzszűkével küszködő lapok ingyen jussanak tartalomhoz, a filantróp alapon működő kiadványok pedig reklámozhassák magukat.