Belföld
Az 1956-os forradalom mártírjai előtt tiszteleg az ország a nemzeti gyásznapon
Számos megemlékezést tartottak a szabadságharc leverésének 62. évfordulóján
Őri László a szabadságharc leveréséről és az azt követő megtorlásokról szólva azt hangsúlyozta: akkor a "törvény nevében törvénytelen ítéletek születtek", amelyek következtében százakat akasztottak fel, ezreket vertek agyon és kínoztak halálra, tízezreket börtönöztek be és százezrek hagyták el az országot.
"A halottak nem beszéltek, a megkínzottak, a megnyomorítottak, a megzsaroltak pedig nem beszélhettek. A mindennapi félelem, rettegés, a túlélés ösztöne hallgatást parancsolt" - fogalmazott. Hozzátette: ebből a hallgatásból építették fel Kádár, Biszku, Apró Antal és társaik a múlt börtönfalait, amit a kommunista diktatúra erőszakszervezete rácsozott be (...) "a törvény nevében". Rámutatott: a múlt nem a törvény, hanem az igazság nevében követeli a jogait, ezért kötelességünk újra és újra áttörni a hallgatás falát.
Az igazság nevében ma elmondhatjuk vádbeszédünket "a hazaárulók és hamis hazafiak ellen" - mondta, majd a jelenhez kapcsolódva úgy folytatta: felelősnek tartja mindazokat, akik ma is képesek arra, hogy idegen érdekeket szolgálva elárulják Magyarországot. Azokat "akik a politika és a média fegyverével (...) idegen érdekekből támadják hazánkat, akik Tavares- és Sargentini-jelentéseket támogatnak", akik "állásfoglalásért inkább Strasbourghoz fordulnak, mintsem az alaptörvényhez".
Őri László szerint felelősek azok is, akik a jelenben "művészetüket, tehetségüket, tudásukat arra használják, hogy a magyar kultúrát, szellemi kincseinket és keresztény hitünket devalválják".
"Csak a hősöknek és a mártíroknak van igazuk, életük és haláluk mindent elmond, ez az irányjelző, ez a mérték számunkra" az előttünk álló időszakban. "Megvédeni a magyar hazát, megvédeni Magyarország függetlenségét" - hangoztatta.
Az eseményen a pécsi és a Baranya Megyei Önkormányzat, az 1956-os, illetve recski szervezetek, a Jobbik és az MSZP helyi szervezeteinek képviselői helyezték el az emlékezés virágait az Aradi vértanúk útján található 1956-os kopjafánál. Szintén koszorút helyezett el a megemlékezésen Keresztes László Lóránt, az LMP társelnök-frakcióvezetője és Hohn Krisztina, a párt országgyűlési képviselője. Az eseményt követően a megemlékezők fáklyákkal indultak el a Széchenyi térre.
1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra.
1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot. November 4-ét, amikor az 1956-os események áldozatairól emlékeznek meg, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.