„Egyszerűbbé vált az adózás a magánszemélyek számára”

–  Összességében hogyan változott a magánszemélyek adó­terhelése?

–  Ugyan a jövedelmeket terhelő adók és járulékok összességében átlagosan csökkentek, még mindig nagyon magas a bérekre rakódó adóteher nemzetközi összehasonlításban, emellett a tényleges adóterhelés az egyén helyzetétől füg­gően nagyon eltérő lehet. A személyi jövedelemadó egykulcsossá tétele és tizenöt százalékra csökkentése egyfelől átlagosan növelte a nettó béreket, de közben a kisebb jövedelmeket abszolút értékben ugyanúgy, vagyis szubjektíven – az egyén szemszögéből nézve – jobban terhelte. A családi adókedvezménnyel azok a több gyerekes családok jártak jól, amelyek magasabb jövedelmükből érvényesíteni tudják a kedvezményt. Akiknek alacsonyabb a jövedelme, vagy éppen kiszolgáltatott helyzetük miatt szürkén vagy feketén foglalkoztatják őket, nem élvezhetik ezt az előnyt. Egy magasabb keresetű háromgyerekes nagyobb kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű, miközben a magasabb fizetéséből még az abszolút értékben magasabb adóteher után maradó összeg is könnyebb megélhetést biztosít számára. A rendszer – a szürkefoglalkoztatás tendenciáját is feltételezve – a magasabb keresetűeknek ad nagyobb kedvezményeket.

–  Csökkent a magánszemélyek adminisztrációs terhelése?

–  Igen, a mára egyre szélesebb körben elterjedő elektronikus személyi jövedelemadó-bevallás egyértelműen csökkenti a magánszemélyek adminisztrációs terheit.

–  Mennyit takaríthatott meg egy magánszemély?

–  A munkavállalók nettó jövedelme 2010 és 2017 között átlagosan ötvenkét százalékkal nőtt, de eközben a fogyasztói árak is nőttek 11,8 százalékkal. A háztartások megtakarításai a statisztikák szerint egyértelműen növekszenek, míg a hitelállomány csökken.

–  A vállalkozások, ezen belül a kis- és közepes vállalkozások adóterhei mérséklődtek?

–  Az egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve annak csökkentése változatlan feltételek mellett a költségvetés bevételeit mérsékelte volna. A nettó bérek és az összes bérköltség különbsége, vagyis az adóék mértéke 2010 és 2017 között kismértékben csökkent: 48,64 százalékról 46,15 százalékra, de a minimálbér ez alatt az idő alatt hetvenhárom százalékkal nőtt. Annak a munkáltatónak, aki minimálbéren foglalkoztatta alkalmazottait a jogszabályi változások hatására abszolút értéken számított költségei összességé­ben hatvanhét százalékkal emelkedtek. Tehát egyáltalán nem az állam mondott le bevételeinek egy részéről az adózók javára, hanem a terheket átcsoportosította a vállalkozásokhoz. Tavalyelőttre a bruttó hazai termék (GDP) arányos adóterhelés ugyan csökkent, de még mindig 39,3 százalék volt, amely meghaladta az Európai Unió és a régió országainak átlagát. Ugyan a 2017-es számítások még nem elérhetőek, de a tendencia biztosan nem változik: amely elsősorban a társasági adó tizenkilencről kilenc százalékra való csökkentésének, az áfa bizonyos termékeket érintő mérséklésének és a szociális hozzájárulási adó csökkenésének köszönhető. A hangsúly a jövedelmet terhelő adókról a fogyasztási adókra és a különadókra helyeződött.

–  A kis- és közepes vállalkozások adminisztrációs terhei hogyan alakultak?

–  Ma Magyarországon hatvanfajta adó és több, mint 310 bevallási, bejelentési nyomtatvány van. Már 2011-ben kormányhatározat született arról, hogy csökkenteni kell a vállalkozások adminisztrációs ter­heit. Az akkor kitűzött célok közül például még azokat az egyszerűbbeket sem sikerült megvalósítani, hogy ne tíz különböző számlára kelljen utalni a havi járulékokat, adókat, hanem csak egyre, és a bevallások alapján ossza szét a beérkezett összegeket a hivatal. A magánszemélyek terheinek csökkentésével ellentétben ezen a téren gyakorlatilag nem történt előrelépés.

–  Összességében az egyesület milyen adópolitikai intézkedése­ket tart jónak az elmúlt nyolc évből?

–  Az elektronikus kapcsolattartás elterjesztése mindenképpen jó irány, bár ennek adminisztrációs költségcsökkentő hatása kisvállalkozói szinten egyelőre még nem érezhető, miközben az új, ellenőrzést megkönnyítő, szigorító intézkedések bevezetése (EKÁER, online számlázás) nagy terhet ró az érintettekre. Néha túl gyors ezek bevezetésének tempója, ami fejetlenséget szül, sokszor a megnyugtató tájékoztatás is elmarad. Az adózás rendjének újraszabályozása sem kedvezett az adózóknak: az adóhatóság és az adózók jogai átbillentek az előbbi javára. A határidők be nem tartása, az eljárások elhúzódása az adózókra nézve jár hátránnyal, a hatóságot semmi nem szankcionálja. És miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, az adózó számára mégis előírnák az ellenőrzés megkezdésekor, illetve annak során bármikor a teljességi nyilatkozat megtételét.