Ajánló
Tisztelethosszt követeltek a győztestől a párizsiak
Vízilabda. A népszerűségében a kor futballistáival vetélkedő, első háromszoros olimpiai érmes magyar pólós, Halassy Olivér regényes és egyben tragikus véget ért életének története
Az eredeti családneve szerint Haltmayer Olivérnek született legendás olimpiai bajnok 1909. július 31-én látta meg a napvilágot, az akkor még önálló Újpesten. Családjával egy ottani kaszárnyában lakott, mivel édesapja – aki az első világháborúban tanúsított bátor helytállásáért vitézi rangot kapott, ezt később a fia örökölte – katona altisztként ott teljesített szolgálatot. A barátai által Olinak nevezett, szőke, kicsit testes fiú 1918-ban megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, ám elvétette. Olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy bal lábfejét amputálni kellett. Ettől kezdve a civil életben műlábat hordott, kicsit bicegve járt. Imádta a futballt s a kor újpesti csillagait, elsősorban a Fogl fivéreket – de a sérülése miatt a labdát nem rúghatta. Ellenben a laktanya udvarára építettek egy medencét, s miután legyőzte természetes félelmét, ott megtanult úszni. Mi több: rájött arra, hogy a vízben szinte alig érzi a hátrányát sérülésének.
Kétszeres Európa-bajnok
Tizenhat évesen leigazolták az Újpesti TE-be, már versenyeken indult, 1926-ban megnyerte az 1500 méteres gyorsúszás magyar bajnoki címét. S ha már megnyerte, nem is engedte át az elsőséget senkinek. Közben beleszeretett a pólóba is.
Az UTE 1925-ben került először az első osztályba, majd 1928-ban már harmadik lett. Soraiban az akkorra már az ország legjobb játékosai közé tartozó Halassy Olivérrel, aki addigra elvégezte a polgári iskolát, igaz, egy kis kerülővel. 1923 szeptemberében beiratkozott a jó hírű, Vas utcai Széchenyi István Felsőkereskedelmibe, ahonnan egy diákcsíny miatt eltanácsolták – hazaküldte az osztályt, mondván, már nem jön aznap a tanár –, így aztán a Mester utcai kereskedelmiben érettségizett 1927-ben.
Halassy 1928-ban játszott először nagy tornán a magyar pólóválogatottban. Az amszterdami ezüstérem volt az első érem, amelyet vízilabdázók olimpián szereztek. Négy évvel később, a világ másik felében, Los Angelesben az ezüstből arany lett, Komjádi Béla legénysége a brazilokat 6–1-re, a címvédő németeket 6–2-re, a szerény képességű japánokat 18–0-ra, az amerikaiakat 7–0-ra verte meg.
Az „aranycsapat” az 1930 és 1939 között sorozatban tíz bajnoki címet nyerő újpesti gárdára épült, amelyben Németh János, azaz Jamesz és Halassy Olivér volt a két vezér.
A magyar válogatott 1936-ban Berlinben megvédte olimpiai elsőségét, a két „veterán”, a 27 éves Halassy és a harmincéves, már a negyedik olimpiáján szereplő Homonnai Márton a magyar póló első háromszoros olimpiai érmesei lettek.
A gárda nem „csak” az ötkarikás tornákon remekelt, hanem az Európa-bajnokságokon is – világbajnokságot akkoriban még nem rendeztek. Az első, 1926-os kontinensbajnokságtól az ötödikig, az 1938-asig mindegyiket Magyarország nyerte meg. Halassy 1931-ben Párizsban, 1934-ben Magdeburgban és 1938-ban Londonban volt a győztes csapat tagja.
Párizsi meglepetések
Az első, a fény városában nyert arany különösen emlékezetes napok jutalma volt. Remekelt a címét újra megvédő vízilabdacsapat, s kiválóan szerepeltek az úszók, akik megnyerték a legeredményesebben szereplő nemzetnek felajánlott Smith-serleget. Különösen Bárány István 100 méter és 400 méter gyorson elért elsősége, valamint a nagy meglepetésre első Halassy diadala váltott ki elismerést, mindketten az esélyes franciák legyőzésével diadalmaskodtak.
Az 1500 méter gyorsúszás, Halassy száma az utolsó volt a versenyen. Ő előzetesen a negyedik helyre várta magát, talán túl szerényen. Merthogy szenzációsan úszott, dacolt a nyitott medence fölött áthaladó jégesővel, viharral. Szinte félájultan ért célba, óriási magyar csúccsal (20 perc 49 mp). A francia közönség kifütyülte az övéit, de egy emberként éltette „Alaszit”, azaz Halassyt. Közben a bajnokot Németh Jamesz kapta ölbe, és vitte az öltözőbe, ahol két csapatorvos, dr. Naschitz és dr. Polacsek vizsgálta meg. Megmérték, százhúszat vert a szíve percenként. Félalélt volt, csak akkor mosolyodott el egy kicsit, amikor jó barátja, a kétszázas gyorsváltóval Európa-bajnok Wanié András heccelni kezdte: „Olikám, üzenik a holland lányok, hogy mindjárt jönnek gratulálni”.
Tánccal készült a döntőre
Halassy a bankettre azért csak összekapta magát, de eleinte még ott is azt hitte, kicsit hallucinál. Nem értette, hogy a díszruhás, francia ruhába bújtatott zenekar hogyan játszhatja a Minek a szőke énnékem? kezdetű magyar dalt. Aztán rájött: a francia fiúk valójában magyar cigányok. Itthon a Nemzeti Sport azt írta: A legnagyobb dicsőség, amit külföldi úszó még sohasem ért el, Párizsban jutott Halassynak, amikor a közönség tisztelethosszt követelt tőle. Végtére is: ha létezik tiszteletkör, miért ne lehetne tisztelethossz? A Nemzeti Sportnak adott győzelmi nyilatkozata bizonyítja, hogy tényleg teljes életet élt gyerekkori balesete ellenére is. Elmondta, előző este sokat táncolt, az felfrissítette egy kicsit. És 1931 karácsonyán egyébként ő kapta a Nemzeti Sport nagydíját, az akkori tulajdonképpeni Év sportolója díjat.
Halassy Olivér a harmincas évek végén visszavonult a versenyzéstől. A háború alatt zsidókat bújtatott, a maga módján próbálta megmenteni ártatlan emberek életét.
Értelmetlen és alkalmasint örökre homályos körülmények között történt 1946. szeptember 10-i halála. Noha szemtanúk nem maradtak, ismerősei közül többen tudni vélték, hogy szovjet katonák által elkövetett rablógyilkosság áldozata lett.
A Népsportban megjelent nekrológ egy részlete pontos képet fest élete utolsó éveiről: „…amikor szívbaja miatt felhagyott a versenyzéssel, szorgalmas látogatója lett az Újpest labdarúgó-mérkőzéseinek. Buzdított és dorgált is a lelátóról, de soha nem bántott. Élt-halt a lila-fehér színekért, s talán ő az egyetlen vízilabda-játékos, aki nem cserélt egyesületet.
Évekkel ezelőtt, amikor nagyon beteg volt, mindig ezt mondta, ha meglátogattuk: Aztán, ha elmegyek, küldjétek utánam a sportlapot, hadd tudjam, hogy mi újság az UTE-ban.”
Az egykori nagy bajnok emlékezete
Halassy Olivér nevét kapta már a hetvenes években a mozgássérültek sportegyesülete. 1989-ben sportcsarnokot neveztek el róla. Születésének kilencvenedik évfordulóján az újpesti Tanoda téren, hajdani általános iskolája épületénél emléktáblát avattak a tiszteletére. Mellszobra, amelyet az újpesti Pozsonyi utcában 2011-ben avattak, Tóth Dávid alkotása. 2012-ben felvette a nevét az ugyancsak a Pozsonyi utcában lévő általános iskola. 2013-ban nyílt meg Káposztásmegyeren a Halassy Olivér Sportközpont.
A sportfogadás legjei vízilabdában
1. Magyarország–Horvátország (világbajnoki döntő), 2017. 07. 29., 20:30. Eredmény: 6:8. 188 161 egységnyi fogadásszám.
A Budapesten rendezett 2017-es vb-n a döntőig menetelt a magyar válogatott, ott azonban nem sikerült elhódítania az aranyérmet.
2. Magyarország–Montenegró (olimpiai negyeddöntő), 2016. 08. 16., 16:00. Eredmény: 9:9, büntetőkkel 2:4. 145 650 egységnyi fogadásszám.
Úgy játszotta le a magyar válogatott a 2016-os olimpia negyeddöntőjét, hogy egyszer sem került előnybe, a negyedik negyed kezdete előtt két góllal vezetett Montenegró. Mégis drámai lett a meccs, a Benedek-csapat ugyanis egyenlített, viszont büntetőkkel alulmaradt, így nem jutott az elődöntőbe.
3. Görögország–Magyarország (világbajnoki elődöntő), 2017. 07. 27., 20:30. Eredmény: 5:7. 124 236 egységnyi fogadásszám.
A nyári vizes vb-láz egyik legemlékezetesebb élménye a magyar férfivízilabda-válogatott elődöntője volt, amikor a Hajós Alfréd Uszodában Hosnyánszky Norberték 7–5-re verték a görögöket.