Már körvonalazódik itthon a kerékpárosok Kánaánja

Százmilliárd forintot fordítanak a hazai kerékpárút-hálózat fejlesztésére (Fotó: Hegedüs Róbert)

Eddig nem látott nagyságrendű forrás áll rendelkezésre az elkövetkező évek kerékpáros fejlesztéseire. Csak a jövő esztendőre uniós keretből hat-hét milliárd forint garantált, hazai forrásból pedig tizenegymilliárdot különítettek el infrastruktúrabővítésre – közölte lapunkkal Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos. Hozzátette: ezenfelül rendelkezésre áll 8,5 milliárd forintos uniós forrás a fővárosi fejlesztésekre, valamint a területi operatív programokból pályázható pénzek is, amelyeket a települések igényelhetnek meg a megyéken keresztül. Mindent összevetve a következő években mintegy százmilliárd forint jut úthálózat-fejlesztésre. Révész Máriusz beszélt a kerékpáros fejlesztési célokat 2027-ig meghatározó összefoglaló stratégiai tervről, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő kerékpáros főosztály készít elő szakmai szervezetekkel közösen, és amit várhatóan még a jelenlegi kormányzati ciklusban elfogadnak. A stratégia egyebek mellett a hazai kerékpáros turizmus erősítését és az infrastruktúra bővítését tűzte ki fő céljául. A tervezet és az abban előirányzott fejlesztések azt szolgálják, hogy az eddigieknél legalább százezerrel többen járjanak munkába naponta biciklivel néhány éven belül.

Révész Máriusz elmondta: egy uniós statisztika szerint hazánk Dánia és Hollandia után a közösség országai közül harmadik helyen áll a napi rendszerességgel kerékpározók arányát illetően, amely döntően az alföldi városok kiemelkedően magas számának köszönhető. Kerékpáros turizmus tekintetében viszont sokkal rosszabbul állunk, hiszen az utóbbi években elsősorban hivatásforgalmi, nem pedig turisztikai útvonalak épültek. Jelezte: 2019 végére alakulhat ki az az országos, összefüggő kerékpárút-hálózat, amely ugyan még nem jelenti a teljes hálózat kiépülését, de turisztikai szempontból már meg lehet vele jelenni a nyugat-európai turisztikai piacon.

Ilyen vonatkozásban kulcsfontosságú a Duna menti kerékpárút megépítése, a balatoni „bringakör” megújítása, Budapest és a Balaton összekötése, majd ennek folytatása az Eger–Tisza-tó–Hortobágy–Debrecen vonalon, valamint az észak-magyarországi rész fejlesztése. Nyugat-Európához hasonlóan nem csak kerékpárutakban gondolkodunk: a forgalom egy részét alacsony forgalmú erdészeti, vízügyi utakon, gátakon lehet elvezetni. Ha ezek a fejlesztések létrejönnek, akkor egy izgalmas kerékpárút-hálózat jön majd létre nagyon rövid időn belül Magyarországon – tette hozzá a kormánybiztos.

Országszerte folynak a különböző kerékpáros fejlesztési beruházások előkészítései, ebben mérnökcsapatával és a szervezet helyi tagjaival a Magyar Kerékpáros Klub is részt vesz – mondta lapunknak Halász Áron a kerékpárosklub szóvivője. A szervezet a közelmúltban kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Halász Áron szerint az európai felmérések eredményei egybeesnek a magyar piackutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy a magyar háztartásokban mintegy hétmillió kerékpár van, a lakosság 21-23 százaléka biciklizik rendszeresen, és országos szinten háromszor annyian használják közlekedésre, mint sportra.

A felmérésekből szerinte az látszik: egyetlen visszatartó erő van, hogy nem érzik elég komfortosnak a környezetet. Az igény óriási a fejlesztésekre, a kerékpárosklub pedig nagyon sokat vár a most tervezés alatt lévő kerékpáros stratégiától, és a már folyó beruházásokból. Példaként a szomszédos Bécset emelte ki a szóvivő, amely hasonló adottságokkal rendelkezik, de bátran nyúltak a fejlesztésekhez, és ennek hatására meredeken emelkedik a bringázók száma. Szerinte a kerékpáros közlekedés fejlesztése nagyon olcsó, társadalmi, gazdasági és egészségügyi haszna pedig óriási.