Új szintetikus drogok tizedelik Európát

A kábítószerhelyzet „gyorsan változik és egyre veszélyesebb” – így fogalmaz a 2025-ös Európai Drogjelentés, amely az EU, valamint Norvégia és Törökország adatai alapján készült. A dokumentum szerőzi nemcsak új anyagokra figyelmeztettek, hanem arra is, hogy a piac rugalmassága és a fogyasztói szokások átalakulása olyan kihívásokat teremt, amelyekhez a jelenlegi állami válaszmechanizmusok nincsenek hozzászokva.

A klasszikus heroin és kokain helyét nem veszik át ezek az új szerek, de kiegészítik és bonyolítják a képet – a túladagolások és mérgezések többsége pedig ma már a többszörös szerhasználathoz, úgynevezett polidrog-használathoz kötődik.

A jelentés szerint 2023-ban EU-szerte 7500 ember halt meg drogokkal összefüggésben, és ezek többsége még mindig az opioidokhoz kapcsolódik. A hagyományos heroin mellett azonban egyre több a szintetikus opioid, különösen a nitazén típusú vegyületek. Ezek az anyagok olyan erősek, hogy már mikrogrammnyi mennyiség is halálosak lehetnek.

A nitazének megjelennek hamis gyógyszerek formájában is: ál-oxykodonként, benzodiazepinként vagy egyéb fájdalomcsillapítóként árulják őket. A jelentés szerint 2024-ben az EU korai előrejelző rendszere hét új nitazént azonosított, és ezek már legalább hét tagállamban és Norvégiában okoztak mérgezéseket és haláleseteket.

A fiatalok sincsenek biztonságban: az iskolai korosztály is célponttá válik, amikor ezek a szerek „legális”, vagyis a tiltólistákon még nem szereplő dizájnerdrogként jelennek meg a piacon, vagy álgyógyszerekként, amit a közösségi médián keresztül terjesztenek.

A kenderpiac is egyre veszélyesebbé válik – nem a növény miatt, hanem a körülötte zajló technológiai trükközések miatt. A kannabisztermékek THC-tartalma drámai mértékben nőtt az elmúlt évtizedben, de a legnagyobb problémát az új félszintetikus kannabinoidok jelentik.

Ezek az anyagok – például a hexahidrokannabinol (HHC) – gyakran CBD-ből készülnek, és „legális” alternatívaként hirdetik őket. A valóság azonban egészen más: 2024-ben Magyarországon például 30 fiatal került kórházba, miután olyan gumicukrot fogyasztott, amely nagy dózisban tartalmazott HHC-t.

A drogokkal való akaratlan találkozás így már nem csak az éjszakai szórakozóhelyeken fenyeget – egy fiatal, aki online rendel „legális” vapeszettet vagy édességet, könnyen kórházban találhatja magát.

Az EU-ban ma a túladagolások túlnyomó többsége nem egyetlen szerhez köthető. Az esetek döntő része polidrog-használat eredménye: opioidok, stimulánsok, kannabinoidok, nyugtatók és alkohol keverednek, sokszor úgy, hogy a fogyasztó maga sem tudja, miket vett be.

Az egyik legveszélyesebb kombináció a kokain és az alkohol együttes használata, amely a májban cocaetilénné alakul, ami még mérgezőbb hatású, mint önmagában a két szer.

A jelentés szerint az ilyen kombinációk gyakoriak a társadalmilag integrált, dolgozó felnőttek körében is, nem csupán a marginalizált csoportokat érintik. A kockázatok viszont mindenki számára ugyanazok.

A kokain továbbra is a legnépszerűbb stimuláns a kontinensen. 2023-ban 419 tonnát foglaltak le – soha ennyit korábban. A kokain jelenléte nemcsak a bűnügyi statisztikákban nő, hanem a szennyvízelemzésekben is: 50-nél is több európai városban mértek emelkedő koncentrációt.

Ezen túl az is aggasztó, hogy a jelentés szerint egyre többen fecskendezik vagy szívják a kokaint, különösen a crack formáját. A crack-fogyasztás 2022-ről 2023-ra 22%-kal nőtt, és 10 uniós országból érkezett jelzés rendszeres használatról.

A kokain egyre gyakoribb a sürgősségi osztályok jelentéseiben is: 2023-ban 1695 akut mérgezéses esetet regisztráltak, ahol a fő hatóanyag a kokain volt.

Bár az opioidproblémákra – ha nem is elégségesen – léteznek válaszok (például a naloxon), a stimulánsok esetében sem gyógyszeres, sem pszichoszociális beavatkozás nem áll kellő mértékben rendelkezésre. A kokain vagy metil-amfetamin-függőség kezelése még mindig kísérleti fázisban van, és az EU jelentése szerint a kutatási befektetések nem tartanak lépést a szükségletekkel.

Egyes országokban már működnek célzott programok, például a „chemsex” kontextusban használt stimulánsokkal kapcsolatos szolgáltatások, de ezek nem érnek el mindenkit, aki veszélyben van. További probléma, hogy egyes államok még mindig a kriminalizációra fektetik a hangsúlyt, miközben elhanyagolják a kezeléseket és az ártalomcsökkentést.

A jelentés hangsúlyozza: ma már bármi, ami pszichoaktív, potenciálisan drogként jelenhet meg. A technológia, a globalizáció és a geopolitikai instabilitás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy új szerek tűnjenek fel – ráadásul sokszor hamis címkével, új név alatt, vagy „legálisnak” álcázva.

Az EU új korai figyelmeztető rendszert, toxikológiai hálózatot és egységes prekurzor-monitoringot épít ki, de még a leggyorsabb reagálás is hetekkel van lemaradva a piac reakcióihoz képest.

A felhasználók védtelenek: nincs biztos módja annak, hogy egy szer valójában mit tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok hiánya, a csatornák sokszínűsége és az online kereskedelem ellehetetleníti az ellenőrzést.

A jelentés szerzői szerint társadalmi szintű összefogásra van szükség. A megelőzés, az oktatás, a gyorsabb figyelmeztetés és a széleskörben elérhető kezelési lehetőségek csak együtt jelenthetnek választ a változó drogkörnyezetre.