Bűnügy

Litvániában a legfelsőbb bíróság elutasította a kémkedésért elítélt ellenzéki politikus fellebbezését

Korábban a balti állam fellebbviteli törvényszéke jóváhagyta a siauliai büntetőbíróságon született elsőfokú ítéletet

A litván legfelsőbb bíróság pénteken elutasította a kémkedésért elítélt ellenzéki politikus, Algirdas Paleckis fellebbezését, egyúttal hat hónappal csökkentette a rá kiszabott, hatéves börtönbüntetést – közölte Tomas Seskauskas bíró.

Litvániában a legfelsőbb bíróság elutasította a kémkedésért elítélt ellenzéki politikus fellebbezését
Képünk illusztráció
Fotó: SERGII KHARCHENKO / NURPHOTO / AFP

Korábban a balti állam fellebbviteli törvényszéke jóváhagyta a siauliai büntetőbíróságon született elsőfokú ítéletet. A bíróság megállapítása szerint az 50 éves politikus szervezett csoport keretében Oroszország javára kémkedett, amiért cserébe pénzt és más juttatásokat kapott.

A 2009-ben alapított litván Szocialista Népfront baloldali párt egykori vezetője az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be. Ezt vizsgálta meg a legfelsőbb bíróság, amelynek döntése végleges és nem megfellebbezhető.

Paleckis védelme az ügy ejtését, a vádlott felmentését és az előzetes letartóztatásból való szabadlábra helyezését követelte. Korábban Paleckis azt mondta, hogy kész az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni „igazságos ítélet” érdekében.

Az ellenzéki politikus 2004–2007 között parlamenti képviselő, 2008-ig pedig Vilnius alpolgármestere volt. Egy 2010-es interjúban megkérdőjelezte az 1991. januári véres események litván hivatalos magyarázatát. A kijelentés miatt büntetőeljárás indult ellene „a szovjet agresszió és megszállás tagadására” vonatkozó cikkely alapján. Először felmentették, később háromezer eurós pénzbírságra ítélték, majd pedig az Oroszországi Föderáció javára folytatott kémkedéssel vádolták meg.

Litvánia 1990. március 11-én a három balti szovjet köztársaság közül elsőként kiáltotta ki függetlenségét. A szovjet hadsereg 1991. január 13-án megtámadta a vilniusi tévétornyot és rádióközpontot. Az akció során a katonák 14 civilt megöltek, és mintegy ezer tiltakozót megsebesítettek. Az erőszak nemzetközi felháborodást váltott ki, és megerősítette a balti függetlenségi törekvések nyugati támogatását. Moszkva 1991. szeptember 6-án elismerte a három balti állam függetlenségét. Három hónappal később felbomlott a Szovjetunió.

Kapcsolódó írásaink