Az SOS Gyermekfalvak nemzetközi civil szervezetben számos szexuális visszaélést és korrupciós ügyet eltussoltak

Ingrid Johansen, az SOS Gyermekfalvak svéd–norvég vezetője a dokumentumot „a munkatársaink számára nehéz olvasmánynak” nevezte, de a szervezet „széles körű átláthatóság” iránti elkötelezettségének bizonyítékaként jellemezte az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.

Elmondta, hogy amikor 2021-ben átvette a szervezet irányítását vállalta, hogy „kijavítja a múlt hibáit”, és keményen dolgozik azon, hogy visszanyerje az adományozók bizalmát.

Az „önvizsgálati folyamat” részeként a független könyvvizsgálatot Willy Mutunga, a kenyai legfelsőbb bíróság korábbi elnöke által vezetett csoportra bízták. Az volt a cél, hogy fényt derítsenek a visszaélésekre a szervezeten belül, amelyet 1949-ben alapítottak Ausztriában, hogy segítsen az árvákon és a családjuk által nem megfelelően gondozott gyermekeken.

Az SOS Gyermekfalvak, amely 2022-ben 137 országban és területen 2,5 millió kiskorút és családjukat tartja nyilván, „a világ legnagyobb ilyen jellegű szervezetének” nevezi magát.

A tíztagú vizsgálóbizottság mintegy tíz országba látogatott el, több ezer archív dokumentumba betekintett, és 188 interjút készített áldozatokkal, korábbi vezetőkkel és jelenlegi felügyelőkkel. A 262 oldalas jelentés a vádak listáját tartalmazza. „Megerősítjük a kiskorúak ellen elkövetett súlyos visszaélések vádját” több országban – olvasható a szövegben, amelybe betekintést nyert az AFP.

A jelentésben szerepel, hogy „számos, különösen nemi erőszakból eredő gyermekterhesség” esetét dokumentálták, olyan eseteket, amikor lányok „kényszerített abortuszon” estek át anélkül, hogy „a családok beleegyezését kérték volna”. Egy másik esetnél, Nepálban egy nagylelkű adományozót fogadtak be egy központba, „a szabályok ellenére”, aki 2010 és 2014 között gyerekeket molesztált. Az egyik ilyen gyereket még Ausztriába is elküldték, hogy meglátogassa az adományozót.

Számos esetben a botrányokat elhallgatták, a bejelentőket megfélemlítették, a bizonyítékokat megsemmisítették, a hatóságokat pedig nem értesítették. Panamában, ahol a bizottság jelentése szerint „a félelem kultúrája” uralkodik, egy áldozatot arra kényszerítettek, hogy visszavonja állításait, teljesen kiközösítették, majd távozásra kényszerítették.

A jelentés általánosságban elítéli a szervezetnek a gyermekek érdekei rovására történő védekezését is. Nepálon és Panamán kívül a vizsgálatot végzők megerősítették, hogy Kambodzsában, Kenyában, Sierra Leonéban és Szíriában is jelentős hiányosságok voltak tapasztalhatók.

A visszaéléseken kívül a dokumentum részletezi a sikkasztás, a hatalommal való visszaélés és a szerződések odaítélésével kapcsolatos szabálytalanságok „jelentős számú” esetét, amelyek esetenként „dollármilliókat” érintettek.

Az SOS Gyermekfalvak kinyilvánította szándékát az egész szervezet átalakítására: létrehoztak egy jogvédő tisztséget, a korábbi vezetőség több mint felét lecserélték, és megerősítették a befogadóközpontokat. Mintegy 500 áldozat kapott személyre szabott pszichológiai vagy pénzügyi támogatást.

A jelentésben ugyanakkor kiemelték: „a számos reformkezdeményezés ellenére az átalakítás nem valósult meg teljes mértékben, mert a régi struktúra bizonyos normái akadályozzák az új igazgatóság munkáját”.