Véget ért a börtönbiznisz

Különösen az elmúlt évtized második felében mondhatni „divattá vált” liberális jogvédők és néhány ügyvédi iroda körében, hogy tucatszámra vitték bíróság elé olyan fogvatartottak ügyeit, akik ilyen-olyan okból nem érezték jól magukat a rács mögött. A leggyakoribb ok a zsúfoltság volt, s kétségtelen, olykor előfordult, hogy egy eredetileg kétfős zárkában hárman vannak. Sok rabnak azonban soha nem jutna eszébe ezért perre menni az állammal, ha külön nem biztatják fel őket erre. Emiatt terjedt el aztán a köznyelvben a „börtönbiznisz” kifejezés, ugyanis minden jel szerint néhány jogász kifejezetten utazott az efféle, ha nem is feltétlenül itthon, de a strasbourgi emberi jogi bíróságon mindenképpen könnyen nyerhető és jól jövedelmező ügyekre. A magyarországi Helsinki Bizottság egészen odáig ment, hogy egy formanyomtatványt készített, amelybe előre le volt írva a panasz, az érvelés, a fogvatartottnak csak a személyi adatait kellett beleírnia, és szignóznia a dokumentumot.

A jelenségnek egy 2020-as törvény vetett véget, amely egyfelől pontosan körülírja, mikor és hogyan tarthat igényt kártalanításra az elítélt, valamint kimondja azt, hogy a korábbiaktól eltérően a fogvatartott nem fizethet ügyvédi munkadíjat a megítélt pénzből. A jogszabály természetesen nem vonatkozhatott az elfogadása idején már folyamatban lévő ügyekre, a hatása ezért először tavaly vált érezhetővé. A belügyminiszter helyettesének egy írásbeli kérdésre adott válaszából kiderül, hogy tavaly „az alapvető jogokat sértő elhelyezéssel kapcsolatosan” 111 696 870 forintot ítéltek meg a bíróságok. Ez elsőre soknak tűnhet, ám valójában a huszada a megelőző évek átlagának. A fogvatartottak kártalanítására ugyanis 2021-ben még több mint 2,2, 2019-ben több mint 2,4, 2018-ban pedig több mint 2,6 milliárd forintot kellett kifizetnie az államnak. Ezzel együtt a keresetek száma is csökkent: 2018 és 2020 között évente 11 500 és 14 000 közötti eljárás indult, tavaly mindössze 924. Az idei év első másfél hónapjának adatai alapján pedig tovább csökkenhet a kártérítésre kifizetett összeg nagysága és a bírósági eljárások száma is.