Bulvár

Jennifer Aniston gyötrelmes vallomása

A fájdalmas útról és az elfogadás erejéről

Nem minden nőnek adatik meg, hogy anyává váljon – és ez az út sokszor csendes szenvedéssel, magányos várakozással, éveken át tartó bizonytalansággal jár. Sokan próbálkoznak, reménykednek, talán el is veszítik hitüket, és az eredmény hiánya fájó csalódásként nehezedik rájuk. Erre a belső harcra gyakran rátelepszik a társadalom elvárása és az előítéletek. A „Miért nincs még gyereked?”, „Biztosan karrierista vagy?”, „Majd idővel ráébredsz, hogy mi a fontos” – olyan mondatok, amelyek sértenek, mélyen bántanak, mintha hiba és hiányosság lenne az, ha valaki nem válik anyává. Jennifer Aniston most ezért szólalt fel: nemcsak maga miatt, hanem minden hasonló helyzetben levő nő érdekében, kik úgy érezhetik, egyedül vannak, és még mindig csendben küzdenek.

Jennifer Aniston gyötrelmes vallomása
Jennifer Aniston
Fotó: Unique Nicole / AFP

Jennifer Aniston jellemzően visszafogottan nyilatkozik magánéletéről – most mégis úgy döntött, hogy nyíltan beszél arról, miért nem született gyereke: nem azért, mert a karrierje fontosabb volt, nem azért mert önző, sőt alkoholista lett volna. Hanem mert bármennyire is szeretett volna, és bármennyit küzdött azért mindkét férje mellett, hogy teljes családdá váljanak, nem jött össze. Most úgy döntött, felszólal és mesél két évtizedes küzdelméről, a csalódásokról és az őt ért támadásokról.

Nem minden történet végződik gyermeknevetéssel – és sok nő élete bizonyítja, hogy az anyaságért vívott harc olykor évtizedekig is eltarthat. Jennifer Aniston a Harper’s Bazaar Uk magazinnak adott interjújában most őszintén beszélt arról az útról, amelyet hosszú időn át a nyilvánosság elől rejtve járt be.

„Senki sem ismerte a történetemet”

Az 56 éves színésznő elárulta, hogy több mint húsz évig próbálkozott a gyermekvállalással, miközben a külvilág mit sem tudott a háttérben zajló küzdelmeiről.

„Sokan nem tudták, min mentem keresztül az elmúlt húsz évben, mert nem éreztem úgy, hogy a betegségem vagy küzdelmeim bárki másra tartoznának” – mondta el az interjúban.

A színésznő bevallotta, hogy mesterséges megtermékenyítési kezeléseken esett át, és mindent megtett, amit csak lehetett. „Éveken és éveken át tart találgatások … nagyon nehéz időszak volt. Átestem kezeléseken, ittam kínai teákat – bármit, amit csak lehetett, mindent megpróbáltam.”

Miközben ő kétségbeesetten próbálta éltetni a reményt, a nyilvánosság kegyetlenül ítélkezett felette.

„Eljön az a pont, amikor már képtelen vagy tovább azt hallgatni, hogy miért nem lesz gyereked. Mert önző vagyok, mert munkamániás, mert alkoholista. Ez nagyon megviselt – én is csak egy ember vagyok.”

Aniston hangsúlyozta, hogy a bántó szavak, a ráaggatott címkék valóban megviselték, de sokáig nem akart reagálni. Most viszont úgy érzi, kötelessége beszélni róla – másokért is.

„Nemcsak magam miatt éreztem fontosnak, hanem azokért a nőkért is, akik ugyanebben a helyzetben vannak. Sokan érzik egyedül magukat. Szerettem volna, ha tudják, nincsenek egyedül.”

A színésznőt karrierje során valóban gyakran érte bírálat azért, mert nem lett anya, különösen a Brad Pitt-tel kötött házassága idején. Az emberek találgattak, ítélkeztek, és sokan tévesen azt feltételezték, hogy tudatosan választotta a karriert a család helyett. Aniston most ezzel a nyílt vallomással egyértelműen üzent: a gyermektelenség mögött nem mindig döntés áll, sokkal inkább küzdelem, amelyről a legtöbben nem mernek beszélni - írta meg a Ridikül.

„Most már kicsit megkönnyebbültnek érzem magam, mert nincs többé az, hogy ‘Meg tudom vajon tenni? Talán. Talán.’ Nem kell már ezzel foglalkoznom.”

Aniston arról is beszélt, hogy sok barátja ment keresztül hasonló élményeken, és ez nem ritka – egyszerűen csak az élet néha másképp alakul. „Ez megesik néha, és senki sem hibás érte.”

Miért fontos erről beszélni?

Jennifer Aniston felszólalása nem csupán egy híresség személyes vallomása, sokkal inkább hang azoknak a nőknek, akik csendben viselik az ítélkezést és a fájdalmat. Az anyaság hiánya nem kudarc, nem hiányosság, és nem ok a szégyenkezésre. Amíg a társadalom gyakran kérdőre vonja, sajnálja vagy megítéli azokat, akik nem váltak anyává, addig az ilyen történetek emlékeztetnek arra, hogy minden életút más, és mindegyik értékes.

Aniston példája abban segít, hogy lehulljon a stigma a gyermektelenségről: hogy ne kelljen többé magyarázkodni, védekezni vagy elrejteni a fájdalmat. Ahogy ő maga is mondta: nem azért szólal meg, hogy elnézést kérjen, hanem hogy erőt adjon azoknak, akik ugyanilyen láthatatlan harcot vívnak nap mint nap.

Kapcsolódó írásaink