A palotában továbbra is forrnak az indulatok

Bár a viták és az ellenségeskedés sajnos még mindig a család mindennapjainak a részét képezik, valaami mégis megenyhítette Károly szívét.

Harry nagymamája, a britek által imádott II. Erzsébet királynő, aki köztudottan közel állt unokáihoz nagyjából egy éve hunyt el. Még életében is azon dolgozott, hogy a családban visszaálljon a béke és az egység, és valószínűleg nagyon rosszul érintette, hogy ezt nem sikerült elérnie.

Erzsébet királynőt a windsori Szent György-kápolnába temették el, és csak külön engedéllyel látogatható. Harry érkezésekor ezt az engedélyt megigényelte, és bár nem számított pozitív elbírálásra, a palota végül megenyhült, és jóváhagyta, hogy leróhassa kegyeletét.

Egyetlen feltételt szabtak Harrynek: látogatását titokban kell tartania. A palota kérése jogos: rengeteg gondjuk származott már abból, hogy Harry nem tett lakatot a szájára, feleségével együtt nagyon merészen nyilatkoznak az újságoknak, ezzel pedig sok bosszúságot okoztak már a királyi család visszafogottabban élő tagjainak.

Ekkor még találgatták, hogy Harry herceg közelgő születésnapja alkalmából esetleg valaki felveszi-e vele a kapcsolatot, és a szokásos protokoll szerint esetleg felköszöntik-e, de már erre is tudható a válasz: a palota semmilyen formában nem emlékezett meg a herceg születésnapjáról, illetve a látogatása alatt a királyi család egyetlen tagjával sem találkozott.

III. Károly túlságosan elfoglalt volt, és nem tudta beiktatni a napirendjébe, hogy a fiával találkozzon (persze az is lehet, hogy a szándék hiányzott), Vilmossal pedig olyan szinten elmérgesedett a kapcsolatuk, hogy egy testvéri összefutás szóba sem került.