Belföld
Gyurcsányék kannibalizmusának diszkrét bájai
A DK a Budapest-modellt valósítaná meg az önkormányzati választáson

A baloldali pártok permanens politikai válságban vannak, releváns mondanivaló kidolgozása helyett továbbra is önmagukkal vannak elfoglalva. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy egy évvel a számukra kudarccal végződött parlamenti választás után összességében rosszabb állapotban vannak, mint amikor megállapodtak az összefogásban – jelentette ki lapunknak Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. A politológus szerint tovább nehezíti a helyzetüket, hogy történelmi töredezettség alakult ki soraikban, azaz sosem versenyzett még annyi baloldali szervezet az ellenzéki szavazók bizalmáért, illetve sosem volt még ennyi ellenzéki frakció az Országgyűlésben, mint ebben a ciklusban.
Nagy Ervin rámutatott, a Demokratikus Koalíció kivételével a baloldali pártok szervezeti és vezetési válsága annyira elmélyült, hogy több politikai alakulat jelenleg csak a túlélésért küzd, ám helyzetük bizonytalan. Különböző címkéket magukra aggatva próbálják a megújulás látszatát kelteni – hangsúlyozta az elemző. A Jobbik „európai konzervativizmusa”, a szocialista párt „baloldali fordulata”, illetve „szociáldemokrata” öndefiníciója teljességgel hiteltelen, ugyanis mindkét párt tagsága drámain megfogyatkozott, támogatottságuk pedig történelmi mélypontra zuhant.
A korábbi ellenzéki összefogás legkisebb pártjai, az LMP és a Párbeszéd pedig úgy küzd a zöldpolitika kizárólagos képviseletéért, hogy közben nincs társadalmi beágyazottságuk – tette hozzá a politológus. Nagy Ervin úgy vélte, a Párbeszéd hiába váltott nevet, gyakorlatilag mérhetetlen, inkább funkcionál egyfajta budapesti médiapártként, semmint valódi politikai szervezetként. Hozzátette: az ellenzéki vezér szerepéért folytatott dominanciaharcban a Momentum lépéshátrányba került a Demokratikus Koalícióval szemben, amelyen egyelőre a szülési szabadságáról visszatérő Donáth Anna reaktiválása sem tudott érdemben változtatni.
Nagy Ervin kifejtette, a Demokratikus Koalíció megpróbálja erőből felszámolni a baloldal töredezettségét. Egyfajta vadkapitalista viszonyrendszert teremt, amelyben ahogy a nagyhal felfalja a kishalat, úgy Gyurcsány Ferenc bendője a teljes baloldalt bekebelezné. Ha pedig egy magasan jegyzett, választott pozícióban regnáló választott politikus nem lép át vagy be a DK-ba, ahogy ezt Botka László sem tette meg, azt Gyurcsány válaszút elé álltja – fogalmazott az elemző.
Nagy szerint nem a véletlen műve, hogy Szegeden például a DK frakcióvezetője alpolgármester lett. Mint kifejtette, a délmagyarországi nagyvárosban is az úgynevezett Budapest-modell valósulhat meg az önkormányzati választáson. Azaz olyan helyzet, amelyben ugyan nem a DK adja a városvezetőt, ám a közgyűlésben, valamint más formális és informális csatornákon keresztül végül Gyurcsányék gyakorolják a helyi hatalmat, ahogyan az a fővárosban is megtörtént a DK-s kannibalizmus eredményeként.
Ami a közeljövőt illeti az ellenzéki térfélen, 2024-ig folytatódni fog a kis pártok küzdelme a túlélésért, amelyre jelenleg nem sok esély van. A politológus szerint azért leginkább, mert Gyurcsány Ferenc egyre nyíltabban törekszik a baloldal teljes leuralására.
A Gyurcsány-párthoz igazoltak
Ismert politikusok közül egyre többen a Demokratikus Koalícióban látják karrierjük jövőjét, így átülnek inkább hozzájuk, mert ott látják biztosítva a megélhetésüket. Mellár Tamás, a Párbeszéd frakciójában ülő, független országgyűlési képviselő így foglalta össze ezt a jelenséget: „Sok megélhetési politikus van, akik nem az elveik szerint működnek, hanem a pénz felé mozognak.”
Ime a lista:
Szaniszló Sándor, Pestszentlőrinc-Pestszentimre szocialista polgármestere
Kiss László, Óbuda szocialista polgármestere
Kocsis-Cake Olívio, a Párbeszéd pártigazgatója
Déri Tibor, a Momentum újpesti polgármestere
Szűcs Balázs, a Párbeszéd erzsébetvárosi alpolgármestere
Bitskey Bence zuglói MSZP-s önkormányzati képviselő
Hevér László György zuglói MSZP-s önkormányzati képviselő
Trippon Norbert, újpesti MSZP-s alpolgármester
Szilágyi Szabolcs miskolci jobbikos önkormányzati képviselő
Juhász Béla, Sződliget momentumos polgármestere
Erdősi Éva csepeli párbeszédes önkormányzati képviselő
Bodrozsán Alexandra momentumos kecskeméti önkormányzati képviselő
Buzinkay György, a Momentum LMBTQ-felelőse
Klimon István, Kazincbarcika MSZP-s alpolgármestere