Belföld
A háború nyertese Amerika, ahová a termelés és a pénz is átmegy Európából
Hétértékelő – Kiszelly Zoltán arra az ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy nem a kerítést finanszírozza Brüsszel, hanem azokat az eszközöket, amelyek segítségével a kerítések hatékonyan működnek
„A kormány egyértelműen jelezte az Európai Unió számára, hogy kompromisszumkész, hiszen az egyetemi kuratóriumok kérdésében is engedett, valamennyi kormánytag visszalépett, és ezzel a Brüsszellel fennálló vita egyik legfontosabb kérdésében engedett – mondta lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – Mindez visszavezet a korábbi tizenhét ponthoz, amelyeknél a kormány teljesítette a kéréseket, erre a brüsszeliek kitalálták a huszonhét további szupermérföldkövet.
Most az a legnagyobb kérdés, hogy az unió megelégszik-e ezzel a lépéssel, ami a legfontosabb volt eddig, vagy újabb feltételeket támaszt, ami azt jelentené, hogy Brüsszel nem akar megegyezni, és továbbra is a magyar egyetemisták és kutatók lehetőségeit szűkíti. Attól tartok, hogy ez is kevés lesz nekik, mert azt látjuk, hogy mindig újabb feltételeket támasztanak.”
Az elemző szerint hasonlóan járnak el a lengyeleknél is, akiknél a héten a parlament elfogadta a Brüsszel által elvárt kéréseket, az igazságügyi reform kapcsán visszavonták a fegyelmi kamarákat, és ugyanazt mondják, mint az esetünkben, hogy majd vizsgálni fogják. Jelenleg mindkét ország esetében a bizottság oldalán pattog a labda.
A hét második felében tartott európai csúcson a migrációs kérdés volt az egyik főtéma, amely kapcsán az látszik, hogy egyre több ország a magyar álláspontot képviseli.
„Közeledik az európai parlamenti választás, amit egy év múlva tartanak, és az eddig migrációpárti politikusok és pártok úgy tesznek, mintha ők is migrációellenesek lennének. Leginkább az európai Néppárt esetében láthatjuk ezt. Ennek a stratégiának a része, hogy most a külső határok védelméről beszélnek, ami nyilván fontos, és a magyar kormány a kerítésépítéssel elsőként képviselte ezt a gondolatot. Azóta Norvégiától Bulgáriáig épültek kerítések.
A jelenlegi brüsszeli álláspontban az a trükk, hogy a választás előtt a külső határok védelmére helyezik a hangsúlyt, azt láttatva, mintha tényleg a migráció ellen fordulnának, miközben az összes brüsszeli terv úgy végződik, hogy kötelező kvóta kell, amit majd az európai parlamenti választás után akarnak realizálni” – szögezte le Kiszelly Zoltán.
A politológus meggyőződése, hogy a szavazók átverése zajlik, ezért udvarol Manfred Weber az olasz miniszterelnöknek, Giorgia Meloninak, illetve ugyancsak az uniós pénzekkel próbálják Olaszországot revolverezni.
„Ezt a kettős beszédet jeleníti meg a bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a szavai, aki azt hangsúlyozta, hogy nem szabad kerítéseket finanszírozni, majd salamoni döntéssel Romániának és Bulgáriának uniós pénzen határvédelmi felszereléseket szavaztak meg. Kapnak éjjellátó és hőkamerákat, terepjárókat, drónokat, valamint egyéb műszaki felszereléseket, ami után a felszabaduló pénzekből kerítést tudnak építeni. Így elmondhatják, hogy nem a kerítést finanszírozta Brüsszel, hanem azokat az eszközöket, amelyek önmagukban nem érnek semmit, de ezek segítségével a kerítések hatékonyan működnek. Az elnök ugyanakkor elmondhatja, hogy betartotta a szavát. A csökkenő, elöregedő európai lakosságot továbbra sem a születések ösztönzésével próbálják ellensúlyozni, hanem bevándorlókkal” – ecsetelte az ellentmondást az elemző.
Az európai csúcson a háború kitörése óta először találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Orbán Viktor, ám a politológus úgy látja, hogy ennek nincs különösebb jelentősége, mert látszólag sem a kétoldalú kapcsolatokra, sem az eltérő álláspontokra nincs hatással.
„A háború által felgyorsított ukrán nemzetépítésen nem kívánnak változtatni, a kisebbségeknek változatlanul nem kívánnak európai jogokat biztosítani, míg Magyarország továbbra is a béke helyreállításában érdekelt. A háborúpárti propaganda úgy állítja be, hogy a magyar álláspont az oroszokat támogatja, mert ha most lenne fegyverszünet, akkor Ukrajna területének húsz százalékát foglalhatnák el az oroszok. Csakhogy a béketárgyalás egy nyitott kimenetelű ügy, ahol az oroszok, az ukránok, meg nyilvánvalóan az amerikaiak, akik az egészet pénzelik, egyeznek meg. A diplomácia éppen arról szól, hogy leülnek egy asztal mellé, és az érdekeik alapján kompromisszumot kötnek, amelyet nem mi mondunk meg, hanem akik ott ülnek az asztalnál.
A fegyverszünet viszont azt jelenti, hogy nem hal meg több ember, nem pusztítanak el további értékeket, a tárgyalás végeredményét azonban nem lehet előre eldönteni.
Most az elsődleges az élet és az anyagi javak védelme lenne. Annak azonban nincs értelme, hogy Ursula von der Leyenhez hasonlóan Orbán Viktor is zászlónak öltözzön” – fogalmazott Kiszelly Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió a szimbolikus gesztusok mellett minden támogatásnak megkéri az árát.
Az oroszok által szombaton bejelentett feltétel nélküli tárgyalásokra szóló felhívás az elemző szerint egy gesztus az ukránok felé, hogy elkerülhetik a további véráldozatot. „Az orosz feltételeket részben ismerhetjük, hiszen Putyin 2021 decemberében leírta az elvárásait, minthogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es vonalak mögé, hogy Ukrajna legyen semleges, illetve az erőteljes ukrán nemzetépítéssel hagyjon fel, amelyet Moszkva nácitlanításnak nevez. Ezeket maximális követelésként azonosíthatjuk, és egy tárgyalás során derülhetne ki, mi az a minimum, amihez ragaszkodnak.
Ezzel a bejelentéssel a tavaszi offenzíva előtt mintegy esélyt adnak az ukránoknak az újabb véráldozatok megelőzéséhez.
Az ukránok azonban úgy érzik, hogy a modern, új nyugati fegyverekkel majd megtörik a tervezett offenzívát, és az ellentámadással ismét területeket hódíthatnak vissza” – vonta le a következtetést a politológus.
„Ezzel a bejelentéssel az oroszok a világ kétharmadának a szimpátiájára is számíthatnak az elemző szerint, arra a kétharmadra, amely nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz. Egy ilyen ajánlat elsősorban Brazíliában, Dél-Afrikában, Indiában, Kínában, Szaúd-Arábiában lesz népszerű, ahol azt nézik, ki az, aki legalább úgy tesz, mintha mindent megtenne a békés megoldás érdekében, és ki az, aki Biden biztatására amerikai héjaként mindent megtesz a háború folytatásáért. Ez egy komoly ajánlat az ukránok felé, de a látszat oldala sem elhanyagolható, ám a jelenlegi helyzetben nem hiszem, hogy működni fog – szögezte le Kiszelly Zoltán.
– Az Ukrajnának küldött fegyverszállítások kapcsán azt látjuk, hogy a nyugati államok roppant óvatosak, amikor elfogynak a keleti országokból, Szlovákiából, Lengyelországból küldött egykori szovjet fegyverek, mint a T–72-esek, akkor küldik az általuk gyártott harckocsikat.
Ugyanezt láthatjuk a vadászgépek kapcsán is, ha majd elfogynak az eddig küldött MiG–29-esek, akkor jöhetnek szóba az amerikai F–16-osok vagy a francia Mirage-ok. Persze, ez komoly problémákkal is jár, hiszen amíg a volt szovjet fegyvereket kapják az ukránok, amiket ismernek, és még alkatrészekkel is rendelkeznek, addig hatékonyabbak lehetnek, de amikor öt-hat féle nyugati fegyvert kapnak, akkor ezekhez ki kell képezni a személyzetet, és nehezebb biztosítani az alkatrészellátást.
Mindez leginkább az amerikaiaknak jó, mert ha mindenki átengedi az általa használt fegyvereket az ukránoknak, akkor a végén valamennyi ország tőlük rendel, és a NATO-országok egységes fegyverrendszerét majd az Egyesült Államok biztosítja. Kiszorítja az európai cégeket a saját piacukról, mindezt pedig dollárért teszi, így a termelés és a pénz is átmegy Európából Amerikába” – foglalta össze a háborús gazdasági szempontokat Kiszelly Zoltán.
A nemzetközi események kissé háttérbe szorították Márki-Zay Pétert, aki Donáth Anna és Gyurcsány Ferenc után a héten tartott évértékelőt.
„Márki-Zay Péter bejelentésével megjelent a hetedik párt, de továbbra is Gyurcsány Ferenc a főnök. A baloldali politikusok között látszat vita zajlik, ez jól látszik azon is, hogy az önkormányzati választásokra ugyanúgy meg kell egyezniük, ahogy a huszonegyes előválasztáson tették. A látványpékség ismét beindul majd, ugyanazt ismétlik legközelebb is, hiába üzengetnek egymásnak karcosan a baloldali politikusok, az önkormányzati választásokon egymásra szorulnak” – szögezte le Kiszelly Zoltán
