Belföld
Zöld utat kapott a kvótareferendum
Elutasította a panaszokat az Alkotmánybíróság, ezután Áder János államfő tizenöt napon belül kitűzi a népszavazás időpontját
Amint azt lapunk előrevetítette, még a pénteki határidő előtt, tegnapi teljes ülésén határozatot hozott az Alkotmánybíróság (AB) a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítvány kapcsán, egyformán elutasítva azokat. Így a kormány által javasolt, a parlament által pedig még májusban megszavazott referendum elől elhárult minden akadály. Most Áder János köztársasági elnökön a sor, akinek tizenöt napon belül ki kell írnia a népszavazás időpontját, amelynek az erről szóló döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap közé kell esnie. Vagyis ahogy azt az elmúlt időszakban többen is felvetették, vélhetően kora ősszel járulhatnak az urnákhoz a szavazópolgárok. Az érvényes referendumhoz egyébként mintegy négymillió érvényes szavazatnak kell összegyűlnie.
Ami az AB-döntéseket illeti: az indítványok közül három, köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő indítványa, a népszavazás kiírását elrendelő országgyűlési határozatot támadta azzal, hogy alaptörvénybe ütköző módon fogadták el, és ezért kérte a megsemmisítését. Hivatkoztak egyebek mellett az Európai Bizottság előterjesztésére, amely lényeges változást hozott, hiszen akár százmilliárd forintos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. A taláros testület azonban az országgyűlési határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a megszületését eredményező eljárás alkotmányosságát, törvényességét. Márpedig ezzel az AB szerint nem volt gond, a procedúra a házszabályt sem sértette. Szintén nem vizsgálhatták egy másik beadvány kapcsán azt, hogy a népszavazási kérdés az EU közös politikáját érinti, ezért nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
Döntés született Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke indítványáról is, amely a feltett kérdést tartalma miatt az annak feltevését megengedő, május 3-i kúriai döntést támadta. Fodor szintén azt vetette fel, hogy a kvóták elutasítását célzó kérdés – akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? – nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik. Az AB a folyamodvány elutasítása mellett többek között azzal érvelt, hogy az „európai egység megteremtésével, illetve a hatáskörök közös gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos előírások nem minősülnek az alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alkotmányjogi panaszt nem lehet alapítani”.
Az alkotmány szerint tizenöt fős testületnek egyébként jelenleg tizenegy tagja van, ám egyikük sem fogalmazott meg különvéleményt a határozatokkal kapcsolatban. Mindkét döntés előadó bírája egyébként Sulyok Tamás, az AB elnöki feladatot ellátó elnökhelyettese volt.
A határozatok közzétételét követően Tuzson Bence, a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára tájékoztatóján hangsúlyozta, baloldali politikusok támadták meg a népszavazást, leszögezve, nem jártak sikerrel, immár minden akadály elhárult a referendum elől. Véleménye szerint a törvényi határidők alapján várhatóan szeptemberben vagy októberben lesz a voksolás. A kormány arra kéri a magyar embereket, mondjanak nemet a kényszerbetelepítésre – mondta.
Az államtitkár szólt arról is, egy ilyen szuverenitási kérdésben, nemzeti ügyben, amely száz évekre vagy akár örökre is megváltoztathatja Magyarországot gazdasági, kulturális és etnikai értelemben egyaránt, a magyaroknak kell dönteniük. „Európát nem lehet a feje tetejére állítani. Európában a döntéseket elsődlegesen a nemzetek hozzák, és ezeknek a nemzeteknek a döntéseit hajtja végre Brüsszel, az Európai Bizottság, nem pedig fordítva” – fogalmazott, megjegyezve, az igazság itt van, nálunk, a kontinensnek ezen a felén. Az Európára nehezedő migrációs nyomás nem csökken, a bevándorlók szétosztására vonatkozó tervek pedig csak meghívót jelentenek azoknak, akik elindulnának Európa felé. A kényszerbetelepítést meg kell akadályozni, Brüsszelt meg kell állítani – jelentette ki Tuzson, aki azonban arra is számít, hogy újabb támadások lesznek Magyarországgal szemben.
A Jobbik úgy reagált az AB döntésére, hogy bár támogatják a népszavazást a bevándorlásról, ám szerintük a Fidesznek nem a migráció megállítása, hanem annak kampánycélokból történő gerjesztése az elsődleges.