Belföld
Völner Pál: Végre tiszta vizet kellene önteni a pohárba
Nagyjából ugyanannyi kötelezettségszegési eljárás folyik hazánk, mint a többi tagállam ellen, de ezeket a politikai ügyeket úgy állítják be, mintha Magyarország állandó harcban állna az unióval – mondta lapunknak az igazságügyi államtitkár

A hetes cikk szerinti eljárás is csak a politikai kirakatper része – mondta Völner Pál (Fotó: Hegedüs Róbert)
– A baloldal és a liberálisok folyamatosan kisebbíteni igyekeznek az úgynevezett migránskártyák jelentőségét, mondván, ez egy régóta létező, bevett gyakorlat, egy görögországi projekt. Ráadásul használhatósága miatt arra kényszeríti a migránsokat hogy ne hagyják el Görögországot. Valóban „ártalmatlan” bankkártyákról van szó?
– Először is, ha jól tudom, akkor Mastercardokról beszélünk, amelyeket a világ nagy részén elfogadnak. Úgyhogy kételyeim vannak, nem hiszem, hogy ez bárkit korlátozna abban, hogy elhagyja Görögországot. Másrészt a hírekben is látjuk, szemtanúk számolnak be arról, hogy a Balkánon a sorban állnak a migránsok a bankautomaták előtt, a pénz meg csak jön. Ma Európában és a világ többi részén a pénzmosás elleni szabályok miatt mindenkinek beazonosíthatónak kell lennie a pénzügyi világban, így a bankkártya-tulajdonosoknak is. Próbáljon meg valaki a bankban olyan kártyát váltani, amelyen nem tüntetik fel a nevét. Ezeken a kártyákon viszont semmilyen beazonosításra alkalmas adat nincs. Arról sem beszél senki, hogy honnan van erre egyáltalán forrás. A jelek szerint az Európai Bizottság, az ENSZ és Soros is részt vesznek a finanszírozásban. Mindenesetre, ha híre megy, hogy ha átmegy valaki Görögországba, ott kap egy jól feltöltött bankkártyát, akkor a bolondnak is megéri odamenni. 2015 óta folyamatosan kérjük, hogy a bevándorló- és menekültstátuszt kezeljék külön, de ennek a halvány jeleit sem látjuk, továbbra is folyamatos az összemosás, ez a kártyarendszer is ezt példázza. Tiszta vizet kellene önteni végre a pohárba, a magyar kormány erre is törekszik.
– A másik elem az úgynevezett humanitárius vízum, amelyet bár leszavaztak az Európai Parlamentben, mégis újra napirendre kerülhet az ötlet. Hogy lehet ez?
– Miután Európa külső határai nagyjából lezárásra kerültek, és nehézkesebben jutnak be illegálisan, a migráció elkötelezett támogatóinak szükségük van valami új módszerre. Most ez az ötlet jutott eszükbe, hogy a migránsok kapjanak olyan okmányokat, amelyekkel legálisan át tudnak jönni a schengeni határon is. Mi lesz ezután a következő lépés? Amikor bejönnek a vízummal, valamit kell velük kezdeni. Nyilván megint a szétosztást fogják felvetni. Ugyanazt járják körül újra és újra, hogy végre eljussanak a céljukhoz, hogy bevándorlókat telepítsenek Európába. Ha nem láttuk volna a 2015-ös folyamatokat, azt gondolhatnánk, hogy tényleg jót akarnak, de nem ez a helyzet. Ahogy a miniszterelnök is fogalmazott, kapuzárási pánikban vannak a brüsszeli politikusok. A Sargentini-jelentés elfogadásakor nem tartották be a vonatkozó szabályokat, nem volt érvényes a szavazás. Most egy hasonló helyzetben egy technikai problémára hivatkozva a LIBE (az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága)-bizottság arra törekszik, hogy újra szavazzanak a vízumról. De a kormány kitart, hiszen erre kapott felhatalmazást a választóktól: nem engedjük, hogy Magyarországból bevándorlóországot csináljanak.
– Van-e fejlemény a bíróság elé került kötelezettségszegési eljárásokban, így a CEU-ügyben vagy a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében?
– Tárgyalás még nincs kitűzve az említett ügyekben, különböző írásbeli beadványok készítése zajlik jelenleg. A Stop Soros és az ezzel kapcsolatos alaptörvény-módosítással összefüggésben szeptemberben a kormány elküldte válaszait az Európai Bizottságnak, de erre még nem kaptunk választ. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy nagyjából ugyanannyi eljárás folyik hazánk, mint a többi tagállam ellen, de ezeket a politikai ügyeket úgy állítják be, mintha Magyarország állandó harcban állna az unióval. A Soros-egyetem ügyét például rendkívüli gyorsasággal juttatták a bíróság elé.
– Mi a helyzet a Sargentini-jelentés elfogadásának bírósági megtámadásával?
– Itt arra várunk, hogy az Európai Bíróság befogadja-e az ügyet, illetve ezt megelőzően, hogy kiértesítsék az Európai Parlamentet, onnan pedig jöjjön egy válasz, hogy szerintük miért volt rendben a szavazás. Szerintem a bíróság befogadja a keresetünket, csak az a kérdés, hogy mennyire megy bele a szavazási eljárásrend vizsgálatának mélységeibe. Ez a jogi része, de valóban jól tudjuk, ez politikai ügy: az EP bevándorláspárti többségének támadása a bevándorlásellenes Magyarországgal szemben.
– A jelentés kapcsán indított hetes cikk szerinti eljárásról van-e érdemi információ?
– Ez is csak a politikai kirakatper része. Ez egy elhúzódó folyamat lesz, az európai parlamenti választások előtt valószínűleg semmi nem történik, azután pedig új EP és új bizottság lesz. Volt egy kezdeményezés, hogy a jelentést készítő Judith Sargentinit hallgassák meg az Európai Tanácsban, de a tagállamok jelezték, hogy ez nem egy bevett gyakorlat, a tanács nem bíróságként működik, hogy meghallgassa a különböző feleket. Rossz precedenst is teremtene. Ezért kreáltak egy előzetes, informális meghallgatást. Ugyanakkor ezen az ügyön keresztül is érződik a régi, meghatározó uniós tagállamoknak (Németország, Franciaország) az a törekvése, hogy ők uralják az unió döntéshozatalát. Amikor bizonyos ügyekben törésvonalak mutatkoznak, akkor hajlamosak más eljárások keretében egyes tagállamokat a sarokba küldeni. Most ilyen a bevándorlás ügye.
– Más országokkal együtt kiléptünk az ENSZ menekültügyi paktumának elfogadási folyamatából, a szavazás decemberben lesz. Ezek után a paktum róhat-e ránk bármilyen kötelezettséget?
– Az egyik értelmezés szerint nincs kötelező ereje, ugyanakkor korábbi egyezményekből kiindulva látszik, hogy ami nem jog, csak egyfajta ajánlás, azt a nemzetközi bíróság egy idő után elkezdi joggyakorlatként alkalmazni. Ilyen volt például a börtönzsúfoltság kérdése, amelyben semmilyen nemzetközi egyezmény nem írta elő, hány négyzetmétert kell biztosítani egy elítéltnek. Ennek ellenére a strasbourgi bíróság egy idő után kötelező előírásként kezelte az ajánlást, és a nem teljesítőket elkezdte szankcionálni, futószalagon büntetve a tagállamokat. Az ENSZ migrációs paktumjának szövege is tele van kötelezettségvállalási részekkel, eszünk ágában sincs elfogadni, és örömmel látjuk, hogy egyre több európai ország jut erre a véleményre. De korántsem biztos, hogy ennyi elég lesz. Ez világszinten aktivizálná a migrációs folyamatokat, amelyek egyik fő célpontja Európa.