Vizsgálják a Páva utcai holokausztközpont teljes körű működését

A Miniszterelnökség lapunkat úgy tájékoztatta, a szétküldött tervezetet mások mellett a Zsidó Közösségi Kerekasztal, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Művészeti Akadémia, továbbá nemzetközi szervezetek, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA), valamint egyetemek is véleményezhették. Nem mindenki élt a lehetőséggel, ám például az MTA – ahogy arról beszámoltunk – lesújtó kritikát fogalmazott meg a Schmidt Mária által fémjelzett alapítvány anyagáról.

A Miniszterelnökség részéről most megerősítették, a kormány kész a további konzultációra. „A Sorsok Háza létrejötte és eredményes működése közös érdek, de a koncepciót illetően a zsidó szervezetek közötti konszenzusra van szükség, ebbe a kormány nem kíván beleszólni. A legutóbbi kerekasztalon a jelenlévők egyetértettek abban, hogy további, körültekintő egyeztetésre van szükség” – taglalták.

Ismeretes, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a közelmúltban leszögezte, a zsidó közösség szempontjai és támogatása nélkül az emlékhelyet, oktatási központot, múzeumot nem lehet létrehozni. Heisler András, a Mazsihisz elnöke a lapunknak adott interjúban rámutatott, nincs hivatalos határideje a projekt elindításának.

Érdeklődésünkre a Miniszterelnökség közölte, a Holokauszt Emlékközpont kapcsán érkezett jelzések alapján felkérték a közalapítvány felügyelőbizottságát, vizsgálja meg, hogy a Páva utcai intézmény működése megfelel-e a jogszabályoknak, másfelől az alapító okiratban lefektetett elveknek. A testület jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a „pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja”, vagy ha az alapító felkéri. Ezúttal az utóbbi kitétel szerint indult eljárás.